Színészi játék

Dersi Tamás írása szerint Marton célkitűzése az volt, hogy színészei a túlzások kerülésével, a mű nyelvi szépségeinek megtartására törekedjenek a szerepformálásban és a szövegmondásban egyaránt.1 Farkas László szerint „tiszta, pontos, szép szövegmondással, a gondos, egészséges szép” hangképzés jellemzi a darabot, ami különösen a fiatal színészek játékát tette méltóságteljessé.2 Nagy Péter viszont felrótta Martonnak, hogy elsődlegesen a színpadtechnikára figyelt, ami miatt színészei „jelentős része tisztátalanul, hibásan, sőt érthetetlenül ejti a szövegét”, ami a Nemzetiben elfogadhatatlan.3 A szerepformálásban a „gyakorlott, sokat szerepelt” színészek elsődlegesen arra koncentráltak, hogy „új színeket” keressenek, és „elevenné formálják” Vörösmarty karaktereit.4 Kimagasló alakítás Sinkovits Imre intrikus Czillei Ulrikja, mely önmagában is megemelte a vele szembenálló Hunyadi-tábor alakjait.5 A Hunyadiak közül Szersén Gyula Lászlója azonban képtelen volt ellensúlyozni Sinkovits alakítását,6 míg Sztankay István

KÉP AKun Tibor (Kanizsai vitéz), Sztankay István (Hunyadi Mátyás), Sinkovits Imre (Czillei Ulrik) és Szersén Gyula (Hunyadi László). Fotó: Keleti Éva (1966). Forrás: www.szinhaziadattar.hu (Letöltés: 2018.08.18.)

Mátyás karakterét jelentősen kiemelte alakításával.7 Kállai Ferenc Szilágyija „falrengető” várkapitányból megfontoltabb Hunyadi-rokonná vált.8 Az Iglódi István (V. László)

KÉP BKÉP B: Győrffy György (Gara nádor), Iglódi István (V. László) és Sinkovits Imre (Czillei Ulrik). Fotó: Keleti Éva (1966). Forrás: www.szinhaziadattar.hu (Letöltés: 2018.08.18.)

egyszerre komikus és tragikus figuráját pozitív kritikai figyelem övezte.9 A női szereplők közül Váradi Hédi (Ágnes) alakítását emelték ki, míg Tordai Teri (Gara Mária) játéka már megosztotta a véleményeket.10

Marton Endre: Czillei és a Hunyadiak, 1966.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaA rendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete