Az előadás színházkulturális kontextusa

A Szerelem bemutatójára 1973 december 13-án került sor, ugyabban az évben, mikor a Marosvásárhelyi Állami Színház új, főtéri épületét átadták.1 A Kultúrpalota szecessziós közegéből egy új, formájában semmilyen nemzeti vagy kulturális hagyományokra utaló jelleget nem hordozó épületbe költözött színházat ekkor már nem Székely Színháznak, nem is Székely Állami Színháznak, hanem egyszerűen Marosvásárhelyi Állami Színháznak hívták. A színház két tagozattal működött.2 Harag György a színház főrendezőjeként mindkét tagozaton dolgozott, a román színházi szakmai közösség pedig érdeklődéssel követte munkáját. Harag Szatmáron már találkozott a darabbal,3 kedvelte és fontosnak tartotta.4 Az új színházépület technikai adottságai új színpadi megoldásokat tettnek lehetővé, melyekre a Kultúrpalota színpada nem lett volna alkalmas. A korszak román színházának az „újraszínháziasítás”5 gyűjtőfogalmával jelölt haladó irányait olyan jelentős alkotók határozták meg, mint Liviu Ciulei, Lucian Pintilie vagy David Esrig.6 Harag György marosvásárhelyi rendezései közül a Szerelem fontos előzménye az 1971-es Özönvíz előtt, majd 1975-ben Az ember tragédiája következett.

Harag György: Szerelem, 1973.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaRendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete