Rendezés

Harag György színrevitele az előadást alkotó elemek szerves egybeépítésére irányult: a látvány, hang, színészi játék, szöveg, fény és mozgás szinesztétikus ötvözése az előadás eszmei egységét célozta.1 A beteljesülhetetlenség és értékvesztés, bezártság és elidegenedés vagy a kétségbeesett társkeresés többféle közegben jelent meg.

KÉP AFarkas Ibolya (Lujza), Szamossy Kornélia (Nelli) és Illyés Kinga (Böske). Fotó: Marx József (1973.)

 A színészvezetéshez egyfajta színésznevelés is társul, mivel a realista szerepjáték helyét szertartás, látomásteremtés, láttatás vette át.2 A realista, impresszionista és szimbolista elemekből épített szöveg expresszionista kifejezőeszközökkel elevenedett meg, nem a szöveg elvetése vagy megmásítása, hanem egy új stílusú előadás megteremtése céljával. 3 A szimbolista fogalmazástól az expesszionista felé való eltolódás példái a fiatalon özveggyé vált Böske fűzfaágas bevonulása, vagy Fuchsné és Kocsárd figurájának stilizálása. A pontos jelzésekkel építkező, de nagyon takarékos színpadi világ számított a nézői fantázia kiegészítő erejére.

Harag György: Szerelem, 1973.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaRendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete