Az előadás hatástörténete

A Szerelem Harag György rendezői munkásságának talán nem legfontosabb, de jelentős állomása. A marosvásárhelyi magyar társulat, de az egész színház számára is csapat- és arculatteremtő folyamat. Az előadásra a román kritika és szakmai közösség is élénken reagál.1 A színészi munkában is jelentős változást hoz, egy új játékmód lehetőségét kínálva.2 Harag rendezői munkássága, és azon belül a Szerelem a képi kifejezésmód új lehetőségeit tárta fel a nyolcvanas évek romániai magyar rendezői, például a Harag hatására gyakran hivatkozó Tompa Gábor számára.3 A kritikák – egyesek a címekben is – az újító jelleget emelik ki.4

Az összjáték, melyben „az együttes következetesen alkalmazza a mondandóhoz illő kifejezési formát”,5 ugyancsak több kritikában kiemelt erény. A Román Televízió aranyszalagtárából a közelmúltban előkerült és digitalizált film lehetőséget teremt az előadás vetített újrajátszására, így remélhetőleg a hatástörténet még nem véglegesen lezárható.6

Harag György: Szerelem, 1973.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaRendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete