Antal Pál: A kék madár, 1982.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Antal Pált a romániai bábszínházi szakma színházalapítóként, társulatépítőként, bábszínházi szövegíróként és erőteljes rendezőegyéniségként tartja számon. Közel ötvenéves színházi tevékenysége során létrehozott egy állandó társulatot és kinevelt három generációt, amelyeknek képzésével folyamatosan foglalkozott. Előadásaiban a klasszikus bábtechnikák (bibabo, wayang, síkbáb) alkalmazása mellett folyamatosan kísérletezett az élő ember és a bábu kapcsolatának különböző formáival. A kék madár...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Maeterlinck 1908-ban írt drámája öt felvonásra tagolódik, s leginkább a statikusság és a költőiség jellemző rá, amely megnehezíti a teljes szöveg színpadra állítását. A marosvásárhelyi Állami Bábszínház előadása kiküszöbölte ezeket a nehézségeket, az alkalmazott bábszínházi dramaturgia pedig kiteljesítette az előadás világát, amelyben megteremtődött a látvány, a hangzás, a mozgás és a szöveg közötti egyensúly. A...

A rendezés

Antal Pál rendezői erénye a rendkívül pontos és tiszta színpadi fogalmazás. Az első kép a két gyerek, Tyltyl és Mytyl karácsonyesti álmával nyitja meg a látványra fordított történet képeinek sorát. Az ágyukból hirtelen felemelkedő bábuk az álom súlytalanságának állapotában lebegve teremtik meg az irreális világ sajátos logikájú realitását. A zene megerősíti a látványt, a szórt...

Színészi játék

A pontosan felépített, kiegyensúlyozott játékban a színészi munka kulcsfontosságú összetevőjévé vált az előadásnak. Nagy Katalin és Czédula Zsuzsa kiemelkedő teljesítménye mellett nem hanyagolható el a társulat többi tagjának színészi és mozgatói teljesítménye sem. Amint a szereposztásból is következtetni lehet: a két főszereplő kivételével mindenkinek több figura megtestesítése/mozgatása jutott, amelynek tökéletes harmóniája nélkül nehéz lett volna...

Színházi látvány és hangzás

Lehmann előadástipológiája szerint „szcenografikus rendezés” A kék madár 1982-es színrevitele, Pavist követve pedig szimbolista mise-en-scène-ről beszélhetünk, amelyben „az ábrázolt valóság a valós világ eszményített lényege”. A látvány alapvetően a klasszikus bábszínpad szabályaihoz igazodik és az illúzióteremtésre koncentrál, paraván mögött, a főszereplők esetében alulról mozgatott, wayang típusú bábukkal. Tyltyl és Mytyl bábuinak kialakítása a gyermeki jóság...

Az előadás hatástörténete

Az előadás jelentősen hozzájárult a bábszínházról való beszéd megváltozásához: a bábszínház művészetként való átértékeléséhez a rendezői színház kontextusában. A kék madár születésének idején alig zajlott szakmai és kritikai diskurzus a bábjátékról: miközben a lapok naponta adtak hírt a bábszínház tevékenységéről, egyetlen marosvásárhelyi gyerekelőadásnak sem volt visszhangja a sajtóban. A Vörös Zászló 1982. április 24. számában...