Kovács Ildikó: Ubu rege, 1980.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Kovács Ildikó az Übü király előadást a Ceauşescu éra legsötétebb éveinek kezdetén rendezte meg. A színház akkori igazgatója személyes kapcsolatain keresztül érte el a minisztériumban az előadás engedélyezését. A színpadra állítás konkrét politikai felelősségvállalásként is értelmezhető, hiszen a diktatúra megszabta határokat feszegették. A diktatúra utolsó évtizedében felerősödött az informális cenzúra hatalma, úgynevezett „vizionáló bizottságok” bírálták...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadás szövegkönyvét Kovács Ildikó készítette különféle Jarry-drámák összevonásával (Jarry Übü király, Leláncolt Übü). Franciáról Romulus Vulpescu fordította románra, hiszen az előadást a bábszínház román társulata adta elő román nyelven. A keretjátékhoz szintén Jarry szövegét (a Töredékek című írását, szintén Vulpescu fordításában) használta fel a rendező egyértelműsítve, hogy a (Guignol) bábuk világában, egy képzeletbeli helyszínen...

A rendezés

Kovács Ildikó a bábszínház eszközeit felhasználva, a politikai színház működési elvének megfelelően, de a Jarry által előírt technikákat alkalmazta az előadás megteremtésében. Maszkba, jelmezbe komponált színésztestek, bábszerű karakterek (Übü uraság és Übü asszonyság) uralják a szűk teret, a többi szereplő animátorként vagy pedig báb-mozgásregiszterben megjelenített ember-bábként, vagy a néző szeme előtt mozgatott kisméretű kezdetleges marionettfiguraként...

Színészi játék

A főszerepekre két erőteljes színészegyéniséget választ a rendező Tudorel Filimon és Melania Ursu személyében. Az élő színész-testekből alkotott stilizált emberbábok és a marionett bábuk kölcsönhatásának eredményeként képesek arra, hogy színpadi jelenlétükkel megrajzolják a bábbirodalom zsarnokainak szimbolikus határait, és ezáltal fenntartsák a báb és ember egyidejű létezéséből származó feszültséget. A színészi játékot a sűrítettségből és szűk...

Színházi látvány és hangzás

Kovács Ildikó ismerte Jarry színházi nézeteit, bábszínház iránti vonzalmát és a különc író biciklizés iránti érdeklődését, valamint a darabjával kapcsolatos terveit is. A díszlettervező Virgil Svinţiu a rendezői koncepcióhoz igazodva a színpadi látványt ennek megfelelően a Jarry által megtervezett elvárások szerint teremtette meg. Megjegyzendő, hogy a fennmaradt képanyag esetében sem a fotós neve, sem a...

Az előadás hatástörténete

Az előadás olyan szolidaritásgyűrűt alakított ki maga körül, hogy öt éven keresztül játszották, anélkül, hogy feljelentette volna valaki. A kettős beszéd használatának iskolapéldája valósult meg az előadásban. Az alkotók, hogy elkerüljék a cenzúra figyelmét, csupán a városban létező informális, a második nyilvánosságban működő szóbeli hálók segítségével tudatták, mikor játsszák az előadást. Ettől függetlenül az előadás...