Mohácsi János: 1916. A Csárdáskirálynő, 1993.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az 1916 A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ egyfelől az egyik utolsó azoknak a kaposvári rendezéseknek a sorában, amelyek révén a hetvenes-nyolcvanas évek legjelentősebb realista rendezői térképezték fel e zenés színházi műfaj szabályait és határait. Másfelől egy olyan színházcsináló nyolcadik rendezéséről van szó, akinek formanyelvvé szerveződő dramaturgiai és színészvezetési megoldásai már akkor önmagukra irányították a figyelmet. Az operett-hagyomány (át)értelmezésére...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A színházkulturális kontextus összetettségének ismeretében feltűnő, hogy a Mohácsi-rendezés kritikai recepciója mennyire egyoldalúan értelmezte az operett eredeti címén végrehajtott változtatásokat. Mindmáig kizárólagos az az értelmezés, mely szerint a Csárdáskirálynő története Kaposvárott 1916-ban játszódik. Az orfeumhölgyek proli- vagy zsellérszármazású szajhák, Szilvia ugyanúgy könnyű lány, s nemzetközi cseráru, mint elődje, az egymást „lekegyelmesuramozó” és „leelvtársozó” vendégek szifiliszesek...

Rendezés

Ezek a példák egyértelművé teszik, hogy az olyan, a hagyományos operett-játszásban csak kötelezően abszolválandó témáknak és motívumoknak a hangsúlyozása, mint a rangon aluli házasság, női és férfibüszkeség, karriervágy, éhezés stb., az átírás radikalitásának csak egyik összetevője. A Mohácsi-féle Csárdáskirálynő olyan belső utalásokból és ismétlődésekből születő színházi szöveg, amelyet két ritmusalkotó elv strukturál. Egyfelől a cselekmény...

Színészi játék

Ha elfogadjuk, hogy az 1916 A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ az előadásszöveg textuális transzcendenciájára reflektálva képes (ön)iróniával viszonyulni a saját maga által is kiszolgált dramaturgiai és műfaji elvárásokhoz, akkor a szerepkörök szociálpszichológiai motívumokkal történő felruházása is csak egy a színészi játék dimenziói közül. Tény, hogy a kaposvári társulat nagyformátumú színészeinek alakításában Gábor Andor dalszövegei színpadi szituációkra reflektáló, lélektanilag...

Színházi látvány és hangzás

Ehhez a nézői elvárásokkal, műfaji hagyományokkal és színészi játékmódokkal folytatott játékhoz olyan vizuális és akusztikai atmoszféra kínál optimális környezetet, amely egyfelől pontszerű utalásokat tesz az 1910-es évekre, másfelől érzéki hátteret kínál a rendezés öniróniájának. Cselényi Nóra jelmezei a vonatra fel nem engedhető nadrágkosztümtől a példásan szabott frakkokig követik a korabeli divatot. Khell Zsolt díszlete viszont...

Az előadás hatástörténete

Az 1916 A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ a magyar színháztörténeti kánonnak az a darabja, amely nemcsak az operett-játszás kaposvári módjának mibenlétét és hatástörténeti jelentőségét, hanem a kisrealistának nevezett magyar színházi hagyomány bulvárnaturalista meghatározottságának természetét is modellálni képes. Mivel a Magyar Televízió 1995-ben élőben közvetítette az előadást, Mohácsi rendezése transzparenssé tette, hogy az a játékmód, amely a fővárosban 1969-től...