Bocsárdi László: A csoda, 2002.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az Énekes madár nyomán készült előadás Bocsárdi László harmadik Tamási-rendezése az ugyancsak Sepsiszentgyörgyön 1997-ben, illetve 1998-ban színrevitt Vitéz lélek és Ősvigasztalás után. Műsorra tűzése nem pusztán penzum, (bár lehetne az is: a 2008-as felújítás kiemeli az intézmény névadója előtti tisztelgést), hanem egy alkotói, rendezői program része, mely a Tamási-darabok színpadi megfogalmazását keresi a különben szilárdan...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Bocsárdi és dramaturgjai, Sebestyén Rita és Czegő Csongor az élő színház terébe helyezik át az irodalmi kánon által szentesített drámaszöveget. Az író elhagyja mindenható pozícióját (a színlap nem is tüntet fel szerzőt), és belép a játékba. A paradigmaváltásra az előadás többször figyelmeztet: ezt jelzi a megváltoztatott cím és az alcím – A csoda. Játék Tamásival...

A rendezés

Tamási mint szereplő bevezetése a darabbéli három csoda színpadi kivitelezésére ad nemcsak színpadtechnikailag invenciózus megoldást, hanem erőteljes rendezői értelmezést is a csodára mint a valóság rendjét kikezdő jelenségre. A szerelmi próbában Tamási lelkes animátorként segít Magdónak elmozdítani a házfalat, és kezdetben ő húzza magasba az előadásban a diófát helyettesítő lámpát Mókával a rátámadó vének elől....

Színészi játék

A hangsúlyosan teátrális kezdés nyilvánvalóvá teszi, hogy a színészi játék sem a korábbi Tamási-előadásokban megszokott (kis)realista regiszterben fog megszólalni. Lukács és Máté a székelyruhás, álarcos „emberi varjak” seregében lép színre, együtt járják az agresszív, hirtelen, szaggatott mozdulatokká stilizált néptáncot. A cselekményhez asszisztáló Álarcosok farsangot idéző megjelenése (kifejezéstelenségében ijesztő maszkjuk állandó, öltözékük mikor férfi, mikor női...

Színházi látvány és hangzás

A színház színpadán kialakított stúdiótérben háziáldásos hímzett falvédőre emlékeztető függöny fogadja a nézőt, megkerülhetetlenné téve a székely folklórelemekhez való árnyalt, reflexív viszonyulást. A Bartha József tervezte látvány nem hódol be a hagyományőrző, múzeumba való székelység-reprezentációnak, hanem részleteket emelve ki belőle szabadon kezeli azt. A realisztikus szobabelsőből néhány szék és egy vedlett, félkörívnyi fal marad, ami...

Az előadás hatástörténete

A szakma figyelmének megszerzésében A csodának szerencséje volt azzal, hogy nem sokkal a bemutató után, 2002 júniusában a Zsámbéki Szombatok nyitóelőadása lehetett, illetve hogy ugyanazon év őszén meghívták Budapestre a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XIV. Fesztiváljára. Az előadás elnyerte a rendezvény nagydíját, és sok olyan kritikus, orgánum foglalkozott vele, aki nem tette volna, ha az előadást...