Bocsárdi László: A csoda, 2002.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az Énekes madár nyomán készült előadás Bocsárdi László harmadik Tamási-rendezése az ugyancsak Sepsiszentgyörgyön 1997-ben, illetve 1998-ban színrevitt Vitéz lélek és Ősvigasztalás után. Műsorra tűzése nem pusztán penzum – bár az is: a 2008-as felújítás kiemeli az intézmény névadója előtti tisztelgést –, hanem egy alkotói, rendezői program része, amely a Tamási-darabok érvényes színpadi megfogalmazását keresi a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Bocsárdi és dramaturgjai, Sebestyén Rita és Czegő Csongor a történő színház terébe helyezik át az irodalmi kánon által szentesített drámaszöveget. Az író elhagyja mindenható pozícióját (a színlap nem is tüntet fel szerzőt), és belép a játékba. A paradigmaváltásra az előadás többször figyelmeztet: ezt jelzi a megváltoztatott cím és az alcím – A csoda. Játék Tamásival...

A rendezés

Tamási mint szereplő bevezetése nemcsak invenciózus megoldást ad a darabbéli három csoda színpad(technika)i kivitelezésére, hanem erőteljes értelmezést is a csodára mint a valóság rendjét kikezdő jelenségre. A szerelmi próbában Tamási lelkes animátorként segít Magdónak elmozdítani a házfalat, és kezdetben ő húzza a magasba az előadásban a diófát helyettesítő lámpát Mókával a rátámadó vének elől. A...

Színészi játék

A hangsúlyosan teátrális kezdés nyilvánvalóvá teszi, hogy a színészi játék sem a megszokott (kis)realista regiszterben fog megszólalni. Lukács és Máté a székelyruhás, álarcos „emberi varjak” seregében lépnek színre, együtt járják az agresszív, hirtelen, szaggatott mozdulatokká stilizált néptáncot. A cselekményhez asszisztáló Álarcosok farsangot idéző megjelenése (kifejezéstelenségében ijesztő maszkjukat sosem vetik le, öltözékük hol férfi, hol női...

Színházi látvány és hangzás

A színház színpadán kialakított stúdiótérben háziáldásos hímzett falvédőre emlékeztető függöny fogadja a nézőt, megkerülhetetlenné téve a székely folklórelemekhez való árnyalt, reflexív viszonyulást. A Bartha József tervezte látvány nem hódol be a hagyományőrző, múzeumba való székelység-reprezentációnak, hanem részleteket emelve ki belőle, szabadon kezeli azt. A realisztikus szobabelsőből néhány szék és egy vedlett, félkörívnyi fal marad, amely...

Az előadás hatástörténete

A szakma figyelmének felkeltésében döntő szerepet játszott, hogy A csoda nem sokkal a bemutató után, 2002 júniusában a Zsámbéki Szombatok nyitóelőadása volt, illetve hogy ugyanazon év őszén meghívták Budapestre a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XIV. Fesztiváljára. Az előadás elnyerte a rendezvény nagydíját, és több olyan orgánum foglalkozott vele, amely nem tette volna, ha az előadást nem...