Taub János: A gondnok, 1969.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A gondnok a román színházművészetben az 1950-60-as évek fordulóján kezdődött ún. reteatralizációs törekvések kiteljesedését (1961-1968) követően került bemutatásra. Taub János rendezése az erdélyi magyar színjátszásban uralkodó kisrealista, gyakran illusztratív vagy anekdotikus, az irodalmi szöveg hű tolmácsolására szorítkozó vagy a történelmi tablók színrevitelében jelentkező patetizmussal jellemezhető színpadi megjelenítésekkel szemben új színházi nyelv kikísérletezésére tett figyelemre méltó...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadás alapjául Bartos Tibor fordítása szolgált. Frappáns megoldásait a rendező maradéktalanul érvényesítette az előadásban, és több nyelvi fordulat szállóigeként terjedt a közönség körében. Tekintettel arra, hogy a bemutató idején az erdélyi magyar színházművészetben jószerivel ismeretlen volt a dramaturg személye és funkciója, a vonatkozó teendőket maga a rendező végezte el. Taub János tiszteletben tartotta Harold...

Rendezés

Taub János rendezését aprólékos műgond jellemzi. Az egységes, zárt térben valódi tárgyak, bútorelemek valóságos tárháza zsúfolódott össze, a három szereplő mértani precizitással megrajzolt mozgása és pontosan lekottázott beszéde mégis a többértelműség, titokzatosság atmoszféráját árasztotta. A felszín hiperrealista látszata mögött finoman rejtett szálakon bontakoztak ki az abszurditás, a nonszensz mozzanatai, amelyek bizonytalanságot keltve az egyértelmű értelmezhetőség...

Színészi játék

Pinter darabjának három szereplője van: Mick, fiatalember, közelebb a harminchoz, mint a húszhoz; Aston, fiatalember, közelebb a harminchoz, mint a negyvenhez; Davies, öregember. Taubnál a szerepeket közel egy generációhoz tartozó színészek játszották, így az életkorok távol kerültek a szerző szándékaitól, mégsem használtak az életkort jelző, a korban szokásos külsőségeket (paróka, őszítés, ragasztott szakáll, bajusz stb.)....

Színházi látvány és hangzás

A rendetlenséget és összehordottságot felvonultató színpadkép szándékolt csúnyaságával is hangsúlyozta az előadás azon állítását, hogy a társadalom peremére sodródott emberek életében egyre inkább elsorvad a közvetlen környezet iránti civilizációs igény. Hiába próbál Aston javítgatni, hiába tervez palotát Mick, ezek az irreális álmodozások szférájába tartoznak. A színpad tele volt felhasználásra nem kerülő tárgyak sokaságával, ami a...

Az előadás hatástörténete

Az előadás keletkezésének idején a kritikai recepció a napi- és hetilapokban megjelent recenziókra korlátozódott. Fesztiválok hiányában az összehasonlító, szélesebb kontextusban történő vizsgálatra nem volt lehetőség. Az előadást négy fontos cikk értékelte, amelyek kiemelik Taub János visszahívásának jelentőségét a Temesvári Állami Magyar Színház életének, tágabb értelemben az egész erdélyi magyar színjátszás további alakulásának szempontjából. A szerzők...