Zsámbéki Gábor: A konyha, 1979.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Arnold Wesker A konyha című drámáját 1975-ben Babarczy László ismertette meg a magyar közönséggel Kaposvárott. Míg ez az előadás a részletező színpadi realizmus megvalósítására tett kísérletként hatott, Zsámbéki Gábor 1979-es rendezése a Nemzetiben egy újfajta színházfelfogás országos léptékű bemutatkozása volt. A Marton Endre és Major Tamás vezetői nyugdíjazását követő első, 1978/79-es évad fontos momentuma volt...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Wesker drámája rendhagyó szerkezetű, a szöveget a konyhai cselekvések és az étterem igényei ritmizálják. A szereplők közül többen kiemelt fontosságúak, még sincs főszerep vagy egy fő cselekményszál. A konyhai életet leíró instrukciók és a színen kívüli események is szerves részei a dramaturgiának. Ezt a bonyolult konstrukciót az előadás feszített tempóban és bravúros technikával valósítja meg....

A rendezés

Mivel a harminc szereplő közül a legintimebb jelenetekben is minimum öten-hatan színen vannak, a rendezés legfőbb jellegzetességeit a szimultán megvalósítás és az akciók megkoreografáltsága adja. A töredékes eseményekből és információkból apránként kirajzolódó, háttérben húzódó konfliktusokat az előadás távolságtartó objektivitással kezeli, nem törekszik a nézők érzelmi bevonására – erre nem is lehet idő egy ilyen forgalmas...

Színészi játék

Zsámbéki alapfeltevése szerint A konyha különösen alkalmas volt a társulati összjáték megteremtésére a Nemzetiben, hiszen miként egy konyhában is egymásra vannak utalva a dolgozók, úgy például az előadás tálalási jelenetét sem lehet megvalósítani, ha valaki hibát vét a szekvenciában. A konyha létrehozásához tehát precíz „csapatmunkára” van szükség. A kritika ennek ellenére Cserhalmi György alakítása felől...

Színházi látvány és hangzás

Csányi Árpádnak (Major Tamás egyik állandó tervezőjének) díszlete értelmezi az előadás közegét. Konyhája konkrét, naturalista részletekkel teli, kopások, foltok, csövek, vezetékek tarkítják. ugyanakkor a világon bárhol lehetne. A tér és az előadás brechti állítást fogalmaz meg: különbség az étterem (a színpadon meg nem jelenő) konzumvilága és a kiszolgáló, koszlott, lepukkant konyha között van – nem...

Az előadás hatástörténete

A tulajdonost, Mr. Marangót eredetileg játszó Major Tamás az előadás egy pontján széles gesztussal körbemutat a konyhában: „Itt minden az enyém.” A rebellis fiatalokat megregulázni akaró, de végül a konyha szétveréséig fajuló helyzet nemcsak a Nemzeti Színház belső viszonyait, de egy a felszín alatt forrongó, a késő Kádár-korba lépő társadalom feszültségeit is tematizálta. A munka,...