Tompa Gábor: A kopasz énekesnő, 1992.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A kopasz énekesnő először került színre Kolozsváron (korábban csak egyszer játszották magyarul Erdélyben, 1967-ben, Marosvásárhelyen). A Romániában 1946-tól betiltott Eugène Ionesco műveit 1964-től a cenzúra fokozott figyelme mellett kezdték színpadra vinni, a ’89-es fordulat után azonban nem kellett már cenzúrától tartani a színpadi nyelv megválasztásában, a merész témák felvállalásában. Tompa egyik nyilatkozata szerint már diákkorában...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Ionesco szövege köztudottan egy angol társalgási könyvből inspirálódott, és az onnan ihletődött banális mondatokat, élethelyzeteket a nyelv tragédiájáig hajszolja: a klisékből, mindennapi fordulatokból és képtelen, inkonzisztens állításokból álló drámai nyelv a színmű végére értelmetlen hangokra bomlik. Mint az abszurd drámák általában, A kopasz énekesnő szövege is kiköveteli magának a nem-szokványos előadásmódot, a dramatikus konvenciókat meghaladó...

A rendezés

Tompa rendezésében a nézőket fekete (idő)alagút vezeti a bejárattól a színpadon kialakított játéktérig. Ez a Harag Cseresznyéskertjére emlékeztető megoldás nagyszerűen teremti meg az egzisztencialista gondolatvilághoz társuló tragikus időérzetet. A fúrat képzetét is keltő fekete építmény a dolgok felszíne mögé való abszurd behatolást is jelenti. Ugyanezen elv alapján működik az a ráközelítés, amellyel az előadás kezdetét...

Színészi játék

Az abszurd módon szétbontott szöveg provokációjára a színpad adekvát módon válaszol: a testnyelvi kifejezésmódot valósítja meg, magába olvasztva a reteatralizáció kísérleteit. Az ember báb-létének képzetét a kezdetben megjelenő marionettbábu rövid táncán túl más elemek is jelzik: elvétve egy-egy bábszerűen rángó mozdulat (Mrs Smith), a Martin házaspár úgy ülnek a földre, komikusan merev lábbal, mint a...

Színházi látvány- és hangzás

Az előadás a kolozsvári színház nagyszínpadán felépített stúdiótérre készült. Látványvilága hideg, steril, meghatározó szerepet kapnak a fehér falak, az alulról megvilágított tükörszerű padló. A színpadi látvány kompozíciója kiegyensúlyozott, statikus: majdnem üres tér, balra egy láda, jobbra egy szék. A középen elhelyezett forgóajtó és fölötte álló óra egyaránt az időt tematizálja: a mutató nélküli óra a...

Az előadás hatástörténete

Az előadás több helyen megfordult Romániában, külföldön pedig a következő városokban játszották: London, Oxford, Glasgow, Leeds, Derry, Párizs, Helsinki, Nurmes, Budapest, Szolnok, Pécs, Kisinyov. A román és angol kritika elismert képviselői nagyra értékelték az előadást, erős vizuális hatása, humora, formai tökélye, a frappáns díszlet és jelmez, a színészi kommunikáció kidolgozottsága miatt. Akárcsak más kritikusok, a...