Gergely Géza: A kopasz énekesnő, 1967.

Színházkulturális kontextus

Ionesco A kopasz énekesnő című ellenszínművét a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet végzős diákjai Vígjáték egy felvonásban alcímmel mutatják be 1967. február 21-én. Gergely Géza rendezését a drámai műfajokkal és színházi stílusokkal való kísérletezés, a Sztanyiszlavszkij-féle lélektani realizmustól eltérő munkamódszer keresésének igénye jellemzi – jelentős előzménynek számít pl. 1961-ben A próba című Maltz-darab színrevitele, amely...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Ionesco A kopasz énekesnő című darabjának első magyar nyelvű kiadásában az ellen-színmű műfaji megnevezés szerepel a cím után. A szöveg a Színművészeti Intézetben sokszorosított, gépelt példányán azonban a cím alá már nem kerül műfaji megnevezés, az előadás pedig a műsorfüzet tanúsága szerint egyfelvonásos vígjátékként hirdeti magát. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az abszurd drámát,...

A rendezés

A rendezés nem értelmezi haláltáncként a ionescói mű egészét, hiszen a szalonbeszélgetést és a Martin házaspár abszurd egymásra találásának fázisait, a tűzoltó és a szobalány egymásra ismerésének fordulatait, valamint a nyelv klisékre, állandósult nyelvi szerkezetekre majd hangokra bomlását nem kíséri szertartásosság. A műsorfüzet szerint a szereplők „replikái(k) öncélúan röpködnek egyik széktől a másikig és vissza”...

Színészi játék

A színész-diákok Gergely Géza vezetésével már egy évvel korábban, harmadéves korukban megkezdték előtanulmányaikat a Ionesco-drámához. Bábszerű mozgással, maszkokkal is kísérleteztek. A színészi felkészülés a hatvanas években jobbára realista módon folyik, azonban ezt a játékot időnként megszakítja a gesztusbeli felnagyítás. A próbafolyamat kezdetén a szereplők bábok voltak, „minden egyéni vonás nélkül, egységes lárvaszerű maszkokkal és minimális...

Színházi látvány és hangzás

A díszlet tárgyi elemei székek és egy antik stílusú (részben festett, részben térelemeket tartalmazó) polgári téglakandalló, fölötte nagy, festett látványfelülettel, amin egy vakablak halvány kerete rajzolódik ki lakótelepi lakások, blokknegyedek esti fényeivel. És mintha ezen „nézett volna be” egy nagy falfelület, amelyen festett, csukott esernyő és női kalap látható, egyrészt az angol polgári létforma kellékeire,...

Az előadás hatástörténete

Az előadást, amint azt az Intézet közelmúltját áttekintő összegzés is kiemeli, sikerként könyvelték el, ugyanis a színházi formanyelv tekintetében újdonságként hatott. A kritikusok dicsérték az előadás formanyelvét, a mértéktartó színrevitelt. Kiemelték Tóth Páll Miklóst, Bartis Ildikót, a szobalány szerepében Rácz Máriát, és míg elismeréssel szóltak a díszletről, amely talán az első önálló életet élő díszlet...