Gergely Géza: A kopasz énekesnő, 1967.

Színházkulturális kontextus

Ionesco A kopasz énekesnő c. ellenszínművét Vígjáték egy felvonásban alcímmel játszották a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet végzős diákjai. A Gera György fordította dráma bemutatóját (1967. február 21., kedd este 8 óra) az alkotók egybekötötték Tennessee Williams Ez a ház bontásra vár c. egyfelvonásosának bemutatásával. Az „árukapcsolás” oka egyrészt a darabok rövidsége lehetett, másrészt talán a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Ionesco szövegének első kiadásában is szerepel a cím után az ellen-színmű műfaji megnevezés. A darab helyileg sokszorosított, gépelt példányán álló címe alá azonban már nem került műfaji megnevezés, az előadás a műsorfüzet tanúsága szerint pedig egyfelvonásos vígjátéknak hirdette magát. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az abszurd drámát ill. színjátékot avantgárd játékhagyomány híján könnyebb volt...

A rendezés

Már egy évvel korábban, harmadéves korukban előtanulmányokat folytattak a színész-diákok Gergely Géza vezetésével, és Tóth-Páll Miklós dolgozatában olvashatjuk, hogy bábszerű mozgással, maszkokkal is kísérleteztek. Végül, úgy tűnik, hogy a színészi felkészülés jobbára realista módon folyt, azonban megszakításokkal, amelyet az időnkénti gesztusbeli felnagyítás mutatott. Hasonló hatást váltottak ki a hangok (például a szobalány pipája, mintha fegyver...

Színészi játék

Egyik dokumentum arról tanúskodik, az előadást először úgy próbálták, hogy a szereplők bábok voltak, „minden egyéni vonás nélkül, egységes lárvaszerű maszkokkal és minimális mozgással”. Az előadást végül a szalonkomédia paródiájaként játszották, megtartották a „gesztusnélküliséget és a mozgások minimálisra csökkentését”. Az előadás képei valóban inkább a „kaján bolondozást” juttatják eszünkbe, amelynek kevés köze van a metafizikus...

Színházi látvány és hangzás

A szövegmondásról kevés adatunk van: a színészi játékhoz hasonlóan időnként automatikus ismétlésbe csap át, „A feleségem mindig is romantikus volt” vagy „Igazi angol nő” – ezek a mondatok úgy ismétlődnek, mintha kis időre „üzemzavar” keletkezne. A színpadkép szürrealista látványt teremt, a díszletmozgás és a zene fokozza a bizonytalanság hatását. Sem a díszlet, sem a zene,...

Az előadás hatástörténete

Az előadást sikerként könyvelték el, ezt olvashatni egy, az intézet közelmúltját áttekintő összegzésben, színházi formanyelv tekintetében újdonságként is hatott: a kritika szerint Gergely Géza felszínre hozta azt, „ami Ionescuban valóban új”. A kolozsvári Szőcs István kritikája szerint az előadás „teljes jogú és rangos színházi esemény”, Marosi szerint „jól hangszerelt”, „kitűnő előadás”. Nézettségi mutatója szerint 19...