Székely Gábor: A mizantróp, 1988.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A mizantrópa Katona József Színház nagy nemzetközi sikereinek időszakában született, a társulatot 1982-89 között igazgató Székely Gábor utolsó ottani rendezéseként. Tökéletesen példázza a Székely-érában színre került Katonás előadások szakmai maximalizmusát és látens politikusságát, egy társadalmi problémákat meg nem kerülő, sőt a nyolcvanas évek első nyilvánosságában a lehető legárnyaltabban tematizáló színház közös gondolkodásra késztető elszántságát. A...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Petri ma is használt, kivételes erejű Molière-változata leváltotta Szabó Lőrinc (1954) és Mészöly Dezső (1971) kifogástalan versezetű tolmácsolásait. Formai helyett gondolati szabatosságra tört: nem aktualizált, hanem egyértelművé tette Alceste indulatát, kiiktatva a darab megannyi, Molière korát túl nem élő problémáját. Eltűnt a retorikai körülményesség – a beszéd mindazon fordulata, amely nem a mondandót szolgálja –,...

A rendezés

Noha több recenzens említi „az előadáson átsütő személyességet”, a Katona Mizantrópjában izzó harag nem az alkotók individuális elégedetlensége miatt, inkább azon, a társadalmi léttel perlekedő, az embergyűlölet okait firtató, konzekvens színházi gondolkodás példájaként lett hangsúlyossá, amely előadások egész sorába illesztette az 1988-as bemutatót. Párjának tekinthetjük Székely szolnoki Athéni Timonját (1976), Katonás Coriolanusát (1985) és Új...

Színészi játék

A rendezés olyannyira a dráma színészi tolmácsolására koncentrált, hogy egy kritikusnak úgy tűnt: „rendezői lelemény is alig fedezhető fel benne”. A színészi munkát egyrészt a helyzetek, az alakok és viszonyaik lélektanilag motivált és hitelesített felfedése jellemezte, az átélés jegyében, már-már a modern hazai Csehov-játszás keretei közé helyezve Molière-t. Másrészt, a klasszicista játék teljes ellentéteként, a...

Színházi látvány és hangzás

Antal Csaba díszlete nem historizált, és nem modernizált, inkább „valamiféle stilizált klasszicizmust”juttatott érvényre: a színpad fölé kazettás mennyezet borult, de nem lógtak róla csillárok, és a teret piszkosfehér üvegajtók rengetege zárta le, de nem nyíltak mögötte és mellette helyiségek. A szcenográfia metaforikusságát, egyben interpretációs erejét fokozta, hogy az (inkább) díszlet (mint helyszín), amelynek lényeges jellemzője...

Az előadás hatástörténete

Jóllehet A mizantróp az 1980-as évek Katona József Színházának egyik csúcsteljesítménye volt, a többi nevezetes produkcióhoz képest viszonylag kevés, mindössze 47 előadást ért meg. Ennek oka nem annyira az 1989-es események hatásában, a rendezés ideotextuális erejének csorbulásában keresendő, inkább abban a tényben, hogy Székely Gábor és Cserhalmi György az 1988/89-es évad végén távoztak a társulattól,...