Jeles András: A mosoly birodalma, 1986.

Színházkulturális kontextus

Jeles András 1986-ban a Monteverdi Birkózókör nevet viselő társulattal dolgozott, három bemutatójuk a színészi státuszról, az alakításról, a játék egész folyamatáról indított gondolatként a tényleges és lehetséges (köz)beszédhelyzetet parafrazálták. Bemutatóik és maga a csoport is legendássá vált, kultikus eseményként emlegeti (nem elemzi) a színházi szakma tucatnyi előadásukat. A színházkulturális kontextus domináns vonása, hogy a Nemzeti...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadásban elhangzó dialógust Mrożek Rendőrség című drámájának első felvonásából írta Jeles András. Maga Mrożek is a groteszk parafrázis technikájával élve olyan helyzetet teremtett, amelyben egy fogoly és egy rendőrfőnők minden szava, reagálása az elsődleges, szemiotikai értés helyett a konnotáló, a kontextusra építő tudás megmozgatását igényelte, hiszen ez a fogoly, aki anarchista lázadás, bombafenyegetés miatt...

Rendezés

Az előadás címe, A mosoly birodalma mérhetetlenül fals, ezért kelet-európaian groteszk-vicces konnotációt teremt Lehár Ferenc A mosoly országa közismert operettvilágával. A megidézett operett és a Műcsarnok tényleges tere az emlékezés helyein köti össze a magyar történelem karakterisztikus vonásait, a kispolgári giccskultúrát a kisproletári csasztuskákkal. Jeles András rendezése fotó-improvizációkra épül. A társulat Kardos Sándor Hórusz Archívumában...

Színészi játék

A Birkózókör Monteverdi nevét viseli, mert színészek a tréningek alatt Monteverdi zenéjére birkóztak. A játékosok teste szoborként, bábuként létezik, mozgásuk a fogoly és a Rendőrfőnök szekvenciáiban lassú, kitartott, arcuk fehérre festett maszk, egy-egy állandóra formált-festett érzelem determinálja mimikájukat. Csak a fogoly (Kiss Erzsi) és a gépírónő jelent meg festék nélkül a színpadon. A többiek stilizációs...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás a Műcsarnok kupolás termében készült. Frontális játékszituációt kínál a rendezés, de kupola-világította csarnokot. Az előadást a BBS-felvétele léptette és tartja a történeti hagyományban, s ez a tényleges játéktérnél teátrálisabb közeget, egy megszokott itáliai színpadot állít a kamera elé, de a játék üres nézőtér előtt folyik. Az 1986-os előadás redukált lehetőségei a talált színházi...

Az előadás hatástörténete

Jeles András 1986-os rendezése hatástörténetében a magyar színháztörténet legfontosabb előadásává vált, leginkább azért, mert az értés és a gondolkodás agresszivitásával lépett a politikai színház mezejére. Jeles technikája a harmincas évekbeli Brechtet idézi, aki az érzelmek teljes megszüntetésének elméletét a nácik hatalomra kerülésekor fogalmazta meg. Jeles az azonosulást manipulálásnak tartja, s ezt színházi nyelvet akár formájában,...