Ruszt József: A pokol nyolcadik köre, 1967.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az Egyetemi Színpad a konszolidáció éveiben fontos szellemi központtá vált: felolvasóestek, író-olvasó találkozók, vitaestek, filmvetítések helyszíne. Részben korábban hozzáférhetetlen alkotások váltak befogadhatóvá, illetve a személyes találkozás a szilenciumra ítélt írókat alternatív nyilvánossághoz jutatta. Ruszt József visszaemlékezése szerint: „A sokat emlegetett hatvanas években ugyanis mi komolyan vettük azt, hogy – kompromisszum árán ugyan – de más...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadás szövegkönyvét Halász Péter készítette, Pilinszky KZ oratóriumának felhasználásával. Az oratórium eredeti változata Sötét mennyország címmel az Új Írás 1962. decemberi számában jelent meg. Ennek megírását 1962. szeptember végén fejezte be Pilinszky. Feltehetően Szervánszky Endre zeneszerző felkérésére, talán nem sokkal a folyóiratbeli publikálás után született a mű KZ Oratórium című változata, mely zenei utalásokat...

Rendezés

Ruszt a korábban az Egyetemi Színpadon bemutatott előadásokhoz képest új formát lel a hanghatások dominanciája, a ritmus kidomborítása és a színészi test fizikai próbára tétele révén. Noha az előadás Grotowski inspiráló hatására született, a hozzá való hűség kérdése nem vethető fel. Az alkotók erősen információhiányos állapotra ítéltettek, továbbá az Egyetemi Színpad nem volt abban a...

Színészi játék

Az előadásban lényegében nincsen főszereplő, a kritika elismeréssel adózott az együttesjátéknak. A tömegből a szünetekben hárman válnak ki időről-időre: az Asszony (Cserhalmi Anna), a Fiú (Jordán Tamás) és a Lány (Sólyom Kati illetve Gábor Klári szerepkettőzése). A hat KZ lágerlakó közül rajtuk kívül a Kápót (Kristóf Tibor) nevesítik az előadásról értekezők. Halász Péter egy 2004-es...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás – az Universitas ezen korszakának más előadásaihoz hasonlóan – minimális számú kelléket és díszletet használt. A színpad terében egy körülbelül 50 cm magas dobogó állt, ezen verte a kápó (Kristóf Tibor) az ütemet egy bottal, miközben a rabok libasorban futottak körülötte. A dobogó részben praktikus szerepet töltött be, ugyanis nyikorogtak a színpad deszkái;...

Az előadás hatástörténete

Az előadás kortárs recepciója újszerű, sokkoló fizikai élményként írja le az előadást, a bennfentesek Artaud és Grotowski színházelméletére is hivatkoznak. Az utóidejű recepció már felszínesnek és csupán formainak találja a lengyel színházi rendező munkásságával való kapcsolatot, a gúny és apoteózis dialektikájában véli megragadhatónak az érintkezést. Az Universitas későbbi bemutatói közül a Rámpa (Fodor Tamás rendezése)...