Ruszt József: A szuzai menyegző, 1981.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A dráma 1980 júniusában jelent meg a Tiszatáj című folyóiratban, ez a szöveg szolgált a Nemzeti Színház előadásának alapjául. A darab ősbemutatójára, a magyarországi premiert alig egy hónappal megelőzve, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került sor. A budapesti előadás Székely Gábor fő-, és Zsámbéki Gábor vezetőrendezői időszakára esett. Egyikőjük sem vállalkozott a megrendezésére, hanem Ruszt...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A dráma témája Sütő Andrást már korábban is foglalkoztatta, a dráma szellemi előképe a Perzsák című esszéje. A drámafelépítése és dramaturgiája eltér az ezt megelőző drámatrilógiáétól. Sütő az i.sz. 324-ben lejátszódott történelmi események felidézését egy magánéleti szállal fonja össze. A darab főhőse nem Nagy Sándor; a középpontban a császár gyerekkori barátja, bizalmasa, Pármenion és annak...

A rendezés

A drámai szövegbe máskor, gyakran radikálisan, belenyúló Ruszt József ezúttal lényegében megtartotta Sütő szövegét, s annak minél gazdagabb kibontására törekedett. Nyilatkozata szerint „olyan előadásformát kellett találnom, amelyben az olykor oratorikus szöveg is drámai tisztasággal illeszkedik.” Ezt elsősorban a zeneiség és a látvány segítségével találta meg. Módszerére, ahogy a szöveg hangsúlyait kiemeli, jellemző az első jelenetnek...

Színészi játék

Az előadás súlyát a központi szereplő, Pármenion alakítója hordja, éppen ezért a kritikák elsősorban Balkay Géza teljesítményét méltatják. Többnyire elismerően szólnak árnyalt szerepfelfogásáról, akárcsak Szirtes Ágneséről. Balkay és az Éannát játszó Szirtes Ágnes kiváló párost alkot. Súlyos alakítás Sinkovits Imre visszafogott eszközökkel, mégis a figurát és annak igazát kiemelő Bétisze. Moór Maranna dekoratív Roxanéja nem...

Színházi látvány és hangzás

Csányi Árpád, aki az Universitas Együttes-beli munkáiktól kezdve nagyon sokszor dolgozott Ruszttal, leplekkel körülvett, többszintes teret alakított ki a lényegében üres színpadon. Ebben a térben a tömegjeleneteket éppen úgy le lehetett bonyolítani, mint az azok előterébe szervezett kamara-jellegű epizódokat. Schaffer Judit, igazodva a díszlet színvilágához, a helléneket fehérbe, a többieket fekete vagy színes ruhákba öltöztette....

 Az előadás hatástörténete

A bemutatón a szerző is jelen volt, és visszafogottan nyilatkozott a látottakról. Az előadás nem váltott ki különösebb kritikai visszhangot, bár az előadás és a dráma megítélésében voltak markáns különbségek. A közönség viszont értőn és fellelkesülten fogadta a produkciót. Ruszt a darabot változatlan koncepcióval, az előadás külsőségeit (díszlet, jelmez) átemelve még kétszer megrendezte, a Szegedi...