Parászka Miklós: A vihar, 1988.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Shakespeare-t mindig is fontosnak tartó erdélyi színházi kultúrában az 1970-80-as évek Shakespeare-reneszánsza érthető módon a tragédiák iránti érdeklődést jelentette: ezek tudtak a diktatúra élethelyzeteire rímelő problémákat felvetni. A drámák értelmezéséhez pedig korszerű fogódzót nyújtott Jan Kott magyarul 1970-ben megjelent Shakespeare-könyve, amelynek szellemisége példát mutatott a klasszikus szövegek szabad, kortárs értelmezésére. (Ezek késztették arra Tompa...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A száműzöttek szigetének története, ahová a sors most magukat a száműzőket veti, az elszigeteltség (Prospero világa), valamint az ott kialakuló szellemi világ és illúziók valóságértéke égetően fontos kérdést vet fel a társulat olvasatában: a kultúra teremtésének, továbbvitelének, vagy újrateremtésének kérdését és felelősségét. Értelmezésükben a színház a kultúra megőrzésének egyetemes eszköze, mágikus hatalom, menedék az értelmiségi,...

A rendezés

Parászka rendezésében az előadás tengelyévé a vihar válik, amely „színvallásra készteti az embereket”. Az első jelenet pontosan alakítja ki a játék alaphelyzetét, konvencióit. Hullámzaj jelzi a körülhatároltságot, a színen torzók, egy láda, amely komédiáskordéra emlékeztet, stilizált színpadi emelvény lépcsőkkel, fölötte gong. Megjelenik Caliban, imbolygó, tétova járással, lopva körülnéz, majd elhúzza a maszkokkal díszített ládát, leveszi...

Színészi játék

Mivel az alapképzettsége színész, Parászka partnernek tekinti a színészt, beépíti ötleteit, együttes munkára készteti. A vihar próbáin is hosszas keresgélések nyomán alakultak ki a színészi játék konvenciói. Ács Alajos méltóságteljes, de nem tévedhetetlen Prospero-figurát jelenít meg, erősen visszafogott realista játékkal; Ariel (László Zsuzsa) színészi munkája aprólékosan és finoman kidolgozott: pantomim-mozgással, egyenes törzzsel és emelt térdekkel...

Színházi látvány és hangzás

A látványt három szint határozza meg: a szőnyeg/játéktér szintje, a gong és a zenekari árok. A kezdetben sötét szőnyeg által takart tükörszerű felület a játék és a kísérlet helye, a rajta járni nem tudó hajósok számára is a másfajta, titokzatos lét helyszíne. Ehhez kapcsolódik lazán a hátsó, stilizált színpad, három lépcsővel, függönnyel és fölötte gonggal,...

Az előadás hatástörténete

Az előadás erős hatást váltott ki nézőiből, újszerűsége és a kisebbségi kultúrát érintő konnotációi miatt a híre szóbeszéd formájában terjedt a második nyilvánosságban – az ellenzéki kultúra fontos eseményének számított, betiltani mégsem merték. A kritika nagy része lelkesen fogadta, főként dramaturgiai újításai miatt: a sajtóban vita folyt arról, hogy az „irodalom- és színháztörténeti tudat” ellenében...