Sík Ferenc: Advent a Hargitán, 1986.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A magyar színháztörténet városi legendákkal megsegített emlékezete csak pár mozzanatot rögzít a színházak államosítása, 1949 és a rendszerváltás, 1989 közötti negyven év eseményeiből, mely utcai csoportosulásokkal, tömegjelenetekkel is jelezte: a kulturális összetartozás és az egy nyelvet beszélő politikai közösség létezik ebben az országban. A közösségi emlékezetben az utolsó ilyen, utcai tülekedéssel, színházi rohamokkal és zarándoklatokkal...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A drámai mű ebben az évadban Spiró György Csirkefej és Kornis Mihály Kozma című drámájával kerül egy értelmezői térbe. Efelől nézve évtizedek elmúltával is jellegzetes, hogy a Sütő András dráma legismertebb mondata Agárdy Gábor és Sinkovits Imre játéka következtében kivált a szöveg egészéből, s az imák alakzatát magára öltve citált idézetként hordozza a drámai mű...

A rendezés

Kihagyás és allúzió ritmizálja az előadás dramaturgiáját , ebből következően a bemutató tempója hol felgyorsul, táncokkal felpörgeti a rohanás, hol pedig lassú dialógusba állított monológokkal hömpölyög. Általában elmondható, hogy Sík Ferenc Budapesten ismeretlen erdélyi mesélős, áthallásokra hivatkozó mítoszidőt  telepít a színpadra. Az előadáshoz eladdig Sütő személyes sorsát nem kötik a nyilvános források, de az előadás...

Színészi játék

Agárdy Gábor basszusa orgonapontként rezonál: szabad-e még megszólalni? Agárdy Gábor és Sinkovits Imre kettőse határozott népfrontos kiállás. Olyan státuszú magyar színészek már 1986-ban is, akik a magyar nemzet egészéről és egészéhez szólhatnak. A Nemzetiben ez a romantikus korszakokban egyébként domináns színészi váteszjelenlét az Ablonczy László vezette társulat beszédmódjává vált. Kétféle színészi jelenlétet eredményez az előadás....

Színházi látvány és hangzás

A két színészi technika a közös jelenetekben azonban csikorog, így azokban áldomást isznak, jobb híján. A kamarajátékot azonnal ellehetetleníti, amikor a színészeknek ki kell lépni Bódi kunyhójából, hiszen a benti kisrealista tér támogatta ezt a megszólalást, a kinti, leginkább expresszionista struktúrájú díszlet disszonánssá teszi. Bakó József díszlete csendes expresszionista kékes háttér, „hótömböket síremlékké stilizáló színpadképe”...

Az előadás hatástörténete

A Sütő dráma premierje a tervek szerint sem az adventi időszakban, de karácsony harmadnapján lett volna, ez csúszott január 2-re fokozhatatlan izgalmat, összeesküvés-elméleteket, rettegést és félelmet, haragot és feszültséget hozva az adventi időszakba. A márciusi Tiszatáj megjelentette a Nemzeti igazgatójának programbeszédét, ekkor már valószínűleg készült az interjú Pozsgay Imrével a színházakról, a színházi beszédről, mely...