Ascher Tamás: Állami áruház, 1976.

Színházkulturális kontextus

Az Állami Áruház a harmadik azoknak a kaposvári rendezéseknek a sorában, amelyek újszerűsége „abban állt, hogy az operett ugyanazt a világképet és ízlést fejezze ki, mint a színház többi előadása”, s egyike azoknak a vendégjátékoknak, amelyek kapcsán a budapesti sajtó „botrányról”, „tüntetésről”, „csatáról”, „politikai miséről” írt. Következésképp releváns döntés egyfelől Ascher Tamás munkái, másfelől a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az 1976-os Állami Áruház a „tökéletes rekonstrukció” szándékával idézi meg és fel az 1952-es ősbemutatót. A korabeli kritikák és elemzések egy par excellence szocialista operett ideologikus tartalmának „persziflázsaként” értelmezték: a „gyilkos irónia” a szép jövő építését kísérő szocialista életöröm koncepcióját támadja meg, parodisztikus hatásának pedig az ötvenes és a hetvenes évek társadalmi kontextusa közötti különbség...

Rendezés

Ezt a reflexiót teszi felismerhetővé az a ritmus, amely három jól elkülöníthető és sajátosan felépített tömegjelenetre tagolja az előadást. Ascher úgy viszi színre a finálé funkciójának szocialista realista olvasatát, hogy épp ezeknél az új típusú termelés illetve kereskedelem diadalútjának fontos mérföldköveit jelző cselekményegységeknél alkalmazza az elidegenítés brechti módját. A bonviván igazgatóvá választásakor a kollektíva egyfelől...

Színészi játék

Ilyen, konkrét évszámokkal bíró valóságnak tekinthető a színészi játékot szervező két rendkívül stabil nézői elvárás: az 1953 és 1976 között a negyedik legnagyobb nézőszámot produkáló film alakításai, illetve az, ahogy egyfelől a Fővárosi Operettszínház sztárjai, másfelől a Lacina-érától (1966-1971) épp búcsúzó kaposvári társulat vitte színre az operett-szerepköröket. Ez az oka annak, hogy a bérletesek mérsékelt...

Színházi látvány és hangzás

Ebből a szempontból tünetértékű, hogy Ascher Tamás és Pauer Gyula szerint is az Állami Áruház tudta szcenográfiailag leglátványosabban megszólaltatni a közös munkáikat is jellemző pszeudo-art koncepcióját. A kritikák a színházi látvány olyan szocreál motívumsorrá szerveződő elemeit őrizték meg az utókornak, mint Sztálin és Rákosi arannyal befestett gipszszobrai illetve az őket ábrázoló akadémista festmények, a vörös...

Az előadás hatástörténete

Az 1976-os Állami Áruházat a magyar színháztörténet-írás kezdettől fogva Gogol köpönyegének jelentőségével ruházta fel. Mivel a színházi emlékezet azt egy pillanatot őrizte meg az 1976. május 21-én bemutatott és az 1977. március 5-i vendégjáték során kibontakozott „vígszínházi csatával” azonosított Állami Áruházból, amikor a „harmadik felvonás általános boldogsághangulatában észrevétlenül laposra vertek egy toprongyos részeget, aki zavarta...