Harag György: Az ember tragédiája, 1975.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A romániai politikai és kulturális életben, főleg a Román Kommunista Párt 1971. július 4-én megszabott új irányelveinek kihirdetését követően, a színházak műsorán egymás után jelentek meg olyan darabok, melyek alkalmasak voltak a hatalmi mechanizmusoknak, a diktatúra természetének metaforikus ábrázolására. Többek között aránylag rövid idő alatt három magyar színház is (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely) műsorra tűzte a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A legjelentősebb dramaturgiai beavatkozások Madách Tragédiájába a lassú átmeneteket elvető, gyors váltásokra épülő, montázselvű, dinamikus cselekményszerkesztés érdekében történtek. Az ún. történelmi képekben Madách néha-néha előbukkanó naiv cselekményalkotó szándéka epikus jellegű esemény-fűzésekben, anekdotikus epizódokban nyilvánul meg. Harag mindezt kerülendő, például a bizánci képben, egy-egy tömör drámaiságú találkozásba sűrítette Ádám és Éva, illetve Lucifer és Heléna jeleneteit....

A rendezés

Harag az előadásban határozott alapelvek megfogalmazását tűzte ki célul. Elvetette a kozmogóniai felfogásokat a bibliai képekben, nem törekedett a meiningenista történelmi hűségre a történelmi színekben. A színpadképeknek és a színpadi technikának nyílt színen történő alakulása metafora-szerűen épült az előadásba, mintegy leképezve a történelem változásainak mozgásba sűrített dinamizmusát. A díszletváltozás erőteljesen megkomponált jelentéses látványt eredményezett. Az...

Színészi játék

A színészvezetés két területen más-más eszközök felhasználását követelte meg. A főszereplők egyénítése néhány alapvonás: gesztus, hangvétel, mozgáselem segítségével, a részletező lélektani aprólékosság mellőzésével valósult meg. Az úr felnagyított ünnepélyessége, Lucifer világos, pátoszmentes racionalitása, Ádám nyugtalan kíváncsisága és Éva érzelmesebb, szenvedélyesebb megnyilatkozásai váltak a színészi játék fő motívumaivá. A szövegmondásban a veretes, sok tekintetben avíttnak ható...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás elsősorban a térbeli kifejezésre, az intenzív látványvilág kialakítására koncentrált. Erőteljes képeinek klipszerűen gyors változásai (londoni szín) vagy éppen lassított mozgásban való kibontakozása (eszkimó-szín) sajátos dinamikát eredményezett, valódi „szcenikai szuperprodukciót”. A rendező nagy jelentőséget tulajdonított a beszéd szavakon túli kiterjedésének, a hallható, de nem artikulált hangok nyelvén közvetíthető tartalmak megfogalmazásának. Nagy szerepe volt a...

Az előadás hatástörténete

A Harag-rendezte előadás 1975. január 17. és 1976. április 8. között 41 alkalommal került színre, kizárólag Marosvásárhelyen, mivel technikai körülményei nem tették lehetővé a tájolást. Az előadást közel 23.000 néző tekintette meg, gyakorlatilag állandó telt házzal játszották. Páratlan nézettsége a Tragédiát az elmúlt hat évtized legnagyobb marosvásárhelyi közönségsikerei közé emelte. A kritikai visszhang is párját...