Eck Imre: Az iszonyat balladája, 1961.

Színházkulturális kontextus

“A pécsi balett születése pillanatában sajátos, napjainkig különleges történelmi szerepet vállalt magára.” Az 1956-os eseményeket követően a magyar kultúrpolitikában bekövetkező enyhülés – a kádári “konszolidáció” – a magyar színházi berkekben a haladóbb modernista irányok térnyerésével járt. Ezzel egyidejűleg a sajátos cenzúra mellékhatásaként megszületett a sorok közt olvasás kultúrája. A magyar táncművészet területén az 1948-1950 közt...

Dramaturgia

Az 1961. januári bemutatóra Eck Imre három előadást tervezett: a Változatok egy találkozásra és a Concerto a szivárvány színei mellé legelőször a Porbahulltak mennyegzőjét, majd pedig az olasz comedia dell’arték hatását mutató Francia Salátát. A Milhaud – Francia saláta zenéjére elkezdett balett bemutatását, Lendvay Ferenc, a főrendező nem támogatta, helyette az utolsó pillanatban, egy hónappal...

Rendezés és koreográfia

Eck mozdulati építkezését kétoldalúan értékeli a kritikaírás: szimbolikus indíttatású vagy beszélőnek, kifejezőnek mondható nyelvezetét egyaránt szokás negatívan, táncszegény koreográfiai megfogalmazásként illetve pozitív fennhanggal, mint amiben minden mozdulat jelent valamit, ismertetni. Eck mozdulati szimbolikussága a tematikából táplálkozó, abból fakadó, a műhelymunka során kibontott, organikus mozdulatanyag, amely a mindenki számára rendelkezésre álló tapasztalati valóságon keresztül hat a...

Színházi látvány és hangzás

A mű születésekor a zene és koreográfia egyszerre komponálódott. Talán ezért is az inkább modern táncra, mint balettra jellemző muzikális-koreográfia. A mozdulat és zene összekapcsolásának megközelítésmódja Kurt Joos Zöld asztal című balettjének asztal körüli jelenetével illetve a halál figurájának táncával vonható párhuzamba. A sötét térben fénnyel megvilágított nyers pódium mintegy színpad a színpadon funkcionál a...

A táncosok alakítása

Ma már igen nehéz rekonstruálnunk az ősbemutató alakításait, akkor nem készült felvétel, az OSZMI Táncarchívumában csak egy jóval későbbi bemutató található meg. A korabeli kritikák alapján pedig nem kapunk teljes képet: Betha Bulcsu Esti Pécsi Napló-beli cikkében Bretus Mária és Tóth Sándor alakítását emelte ki „akik, nemcsak mozgásukkal, hanem arcjátékukkal is sokat tudnak kifejezni.”Vitányi Iván...

Az előadás hatástörténete

Az Iszonyat balladája Eck Imre alkotói periódusának és a Pécsi Balett sikertörténetének kezdete. A korai koreográfiák – így Az iszonyat balladája is – több szempontból modellértékűek voltak: egyrészről a kortárs zeneszerzők munkába állításával hozzájárultak a kortársi magyar zene terjesztéséhez, népszerűsítéséhez. Másrészről, azon túl, hogy előkészítették a terepet a kortárs magyar balett számára, nemzetközi szinten hatást...