Ascher Tamás: Az öngyilkos, 1988.

Az előadás színházkulturális kontextusa

„Lehet indokolt esetben torzulásainkat, hibánkat bírálni, de a bírálat a szocializmus talajáról, a szocialista társadalom érdekében történjen” (Somogy megyei párt végrehajtó bizottsága ülésének jegyzőkönyve 45. d. 155. ő. e. 1982. III. 24. 39-43. o.) A kaposvári Csiky Gergely Színház rendezői Aczél György kijelentésével takarózva működtették politikus közéleti színházukat, tágították a TŰRT kategória kereteit. „1971-ben a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Eörsi Istvánt, a darab dramaturgját ’88-ra már eltávolították Kaposvárról a Marat/Sade miatt.   Erdmann drámájának Dalos Rimma fordításával jól átírható anyagot kapott és lehetőséget, hogy betiltott íróként is jelen legyen az ország kulturális életében. „Eörsi saját darabjaiban is sokat foglalkozik az ártalmatlanítással, a túléldesés, vagy a Kirillov féle „szabad” lehetőség, az öngyilkosság közötti választással.” Úgy...

Rendezés

György Péter Az öngyilkos rendezésénél változást lát Ascher színházi jelnyelvében. A könnyebben dekódolható szöveg választásával háttérbe szorult korábbi, erősen esztétizáló koncepciója. Az öngyilkostársadalmi szatíra, Ascher választása, hogy mennyire aktualizál, illetve mennyire tartja meg a határt a bohózat felé. A rendezés kétfelé bontja az előadást, az egyik pólus az öngyilkosságba sodródó, majd azt felvállaló, végül feladó...

A színészi játék

Nádas Péter meglátása szerint Ascher előadásaiban egyensúlyt keres a hagyományok és egy érzékeny új színházi nyelv között. Nem kéri a színészeitől, hogy éljék át szerepüket, s keltsenek illúziót, sem azt, hogy eltartott típusokat ábrázoljanak. Karaktert kér. Egyensúlyt a játszott szerep, és a színészi alkat között, egyensúlyt a naturalizmusba fulladó realizmus, és az absztrakcióba forduló elidegenedés...

Színházi látvány és hangzás

„Ascher a látványszínház híve. Nem dekoratív térkompozíciókkal dolgozik, hanem olyan vizualitással, ahol a kép nem szakad el a gondolati tartalomtól.”   Khell Zsolt díszlete úgy viszi tovább Pauer Gyula realitásigényének és vízióteremtő képességének hagyományát, hogy közben szorosan követi Ascher rendezői igényeit. Szakács Györgyi jelmezei, Molnár Piroska óriási rózsaszín szatén melltartója jól működik az erős szürkében...

Az előadás hatástörténete

Az 1988-as sajtó érdeklődve fogadta az előadást. Nevezték bohózatnak, ellen- szenvedéstörténetnek, szatírának is. Vagy a kaposvári színház, vagy a betiltott, ám most már játszható rebellis szovjet darab, vagy a változásokat jelző előszelek címkéjét ragasztották rá. Az 1988-as előadásról készült felvételt 2000-ben a Magyar Televízió is műsorára tűzte. Tasnádi István drámaíró 2007-ben újra elővette Erdman darabját,...