Az előadás színházkulturális kontextusa

„Lehet indokolt esetben torzulásainkat, hibánkat bírálni, de a bírálat a szocializmus talajáról, a szocialista társadalom érdekében történjen” (Somogy megyei párt végrehajtó bizottsága ülésének jegyzőkönyve 45. d. 155. ő. e. 1982. III. 24. 39-43. o.) A kaposvári Csiky Gergely Színház rendezői Aczél György kijelentésével takarózva működtették politikus közéleti színházukat, tágították a TŰRT kategória kereteit. 1

„1971-ben a kaposvári és a szolnoki színház is Csehov Sirály című drámájával nyitotta meg az évadját. Mindkét premier programadó előadás volt, melyet Zsámbéki Gábor az új főrendező, és Székely Gábor, az új főigazgató rendezett. Ádám Ottó a Madách Színház Sirályával válaszolt a kihívásra.”(Gajdó Tamás: Jelentős korszakok – emlékezetes pillanatok. In uő (szerk.): Színház és politika. (2007. 313. o) Ez volt az a pillanat, amikor az orosz darabok játékba kerültek. 2 A betiltott művek korszakában hogyan is lehetett volna elegánsabban űzni a nézőkkel folytatott titkos  párbeszédet, ha nem épp Bulgakov, Katajev, vagy a Sztálin által korábban elnémított Erdman szavaival? 3

Aschert régóta foglalkoztatta a csoportszerveződés, a messianizmus témája, ami az 1975-ös Ördögökben is előkerült. 4 Már 1981-ben, kaposvári visszatérésének évében szerette volna színre vinni Erdman drámáját, mely a külső hatásra elkövetett öngyilkosság, a politikai, társadalmi gyilkosság kérdésével foglalkozik. KÉP 1Koltai Róbert (Podszekalnyikov) http://www.szinhaz.net/pdf/1988_08.pdf, fotó: Iklády László 

Ascher Tamás: Az öngyilkos, 1988.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaRendezésA színészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete