Marton Endre: Az ügynök halála, 1959.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Nemzetiben Gellért Endre betegsége óta feszült helyzetek ritmizálják a repertoár-működést. Marton Endre, Várkonyi Zoltán és Major Tamás kibogozhatatlan ideológiai és szakmai hierarchiája a feszültségből hol művészi inspirációkkal, hol politikai konspirációkkal robban ki. Ebben a forradalom utáni kultúrpolitikai játszmákban Major igazgatói potenciálja rövid időre megerősödik, de az ideológiai harc, a (meg)figyelés és a (fel)jelentés olyan...

Dramaturgia

Timár József előadáshoz kötődő halála megerősítette azt az azonnali értelmezést, miszerint a kisember kisgondjainak mikrokörnyezetét mintázták színpadra. Azonban a színháztörténeti folyamatokat nézve világos, ez az előadás indította az élet lehetetlenségéről szóló évtizedeken át tartó narrációt. Az 1957-es kádári konszolidáció utáni első évadban kerül színre az amerikai Arthur Miller viszonylag friss drámája, s a kritikai reflexiók...

A rendezés

A kritika realistának nevezi a rendezést 1959-ben, nem is nevezheti másnak. A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség konferenciái, a realizmus-vita, a harsányság-vita tematizálja a valóság konstruálásának módját. Ugyan Brecht vendégjátéka már évekkel korábban megfogja Major Tamás fantáziáját, s a didaxis és a realizmus a korszerűség illúzióját kínálják, Marton Endre rendezése éppen kísérlet a realista értelmezői keret...

Színészi játék

Loman entrée-ja lassú, másfél perces bebotorkálás jobbról, hátulról, s belépve a rivalda fénykörébe először óriási ügynöktáskáira esik a fény, az arca fedve marad. Ez a mindig zárva maradó ügynöktáska vizualizálja az előadást, s olyan szimbolikus értelmezések felé tereli, mely éppen nem a realista fogalmazás sajátja. A két ügynökbőrönd az élet terhének cipelését kínálja elsődleges értelmezői...

Szcenikai és hangzó tér

Marton Endre előadásaiban a drámai teret könnyedén és egyszerűen formálja színpadi térré, előadásainak térkoncepcióját már korai rendezésében is maga állította össze. Hincz Gyula tervei statikai megoldásaiban, anyagszerűségében követték azt az elgondolást, mely a Nemzeti nagyszínpadát  harmadára csökkentve középre zsúfol egy kis házat, melynek a szembenézeti metszetét látjuk. Alul a nappali, konyha, felül két hálószoba.  A ház körvonalai...

Az előadás hatástörténete

Az előadás esztétikai hatástörténeti folyamatait a kötelező elvtársi brigádkapcsolatok összemaszatolják. Az ügynök halála bemutatójáról megszámlálhatatlan kritika, pre-marketing, interjú, beszélgetés, visszaemlékezés, memoár, elemzés jelenik meg még 1959-ben. A Hajó-daru, Kazán, Közért, Kalapács – Ganz Újság,  Ikarus, Fonómunkás, Rokka, Hajóépítő című újságok mind elemzik az előadást, természetesen az engedett olvasási protokollt követve. A nem feltett kérdések, a...