Bocsárdi László: Bánk bán, 2011.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Bánk bán első sepsiszentgyörgyi bemutatója Völgyesi András rendezésében 1977-ben készült, erre egy kiállítással emlékezett a Bocsárdi-féle rendezéskor a színház. Bocsárdi László is másodjára rendezett Bánk bánt, először 2000-ben Zsámbékon, amelyet magyarországi és a környező országokból meghívott magyar, valamint bukaresti román színészek játszottak, és amelyben inkább a szereplők közötti emberi viszonyokra, mint a hatalom kérdéseire...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az adaptáció nem a teljes dráma színpadi változata, csupán egy abból kiinduló műhelymunka, az alkotók saját meghatározása szerint „színpadi tanulmány Katona József drámája nyomán”, mely kihagyja a szereposztásból II. Endrét, az előadásból pedig a teljes ötödik felvonást. A rendező Bánk dilemmájára koncentrál, ezért az előadást a bán országlásából való visszatérésével indítja, s ami a darabban...

A rendezés

Bocsárdi rendezése néhol messzire kalandozik a nyersanyagtól, már a nyitányban egyértelművé válik, hogy miért „színpadi tanulmányként” határozzák meg. A pontosság, strukturáltság és letisztult koncepció ismérveinek tökéletesen megfelel ez a tanulmány.  Nem kezdeményező és nem célpont Bánk, de egyértelműen ő a központi alak, akinek sorsában összefonódnak az egyéni érdekek és társadalmi konfliktusok. A produkciót a Ha...

Színészi játék

Bocsárdi szerint a színésznek olyan metafizikai mélységeket kell elérnie, ahol már nem lehet tetten érni abban, hogy játszik, ha nem tud leásni saját mélységébe, ahol már irracionális módon történnek a dolgok, kiszámítható lesz. A magánéleti sérelmek és országos érdekek, az elavuló és új értékrendek közti őrlődést játssza a hol kitörő, hol magába roskadó Mátray László....

Színházi látvány és hangzás

A darab bonyolult viszonyrendszerét jól vizualizálja a keresztül-kasul átjárható, nézőtérre is kiterjesztett játéktér, „amelybe bárki bárhonnan beléphet, ahol bárki megfigyelhető.” A szerteágazó utak, egyéni és közösségi érdekek között a korona által szimbolizált királyi tekintély az egyetlen erő, mely ugyan csak formálisan, de összetartja az országot. Az üres tér felerősíti a látvány- és hangzásvilágot, a nézőt...

Az előadás hatástörténete

Az előadás élénk vitákat generált a közönség körében, fogadtatását a kritikák, méltatások gyakran szélsőséges hangvétele is bizonyítja. Mindenki egyöntetűen üdvözölte a gesztust, hogy az egyre szélesebb körben ismert és elismert rendező – akit gyakran ért az a vád, hogy nem érdeklődik a magyar szerzők iránt és figyelmen kívül hagyja a sepsiszentgyörgyi közönség egy részének igényeit...