Dramatikus szöveg, dramaturgia
Ruszt dramaturgiai átszerkesztésében több évtizedes gyakorlatát követi, amikor Illyés Gyula átiratának felhasználásával és Forgách András dramaturg segítségével „újrafordítja” Katona klasszikus szövegét, hogy a színészek számára játszható, a nézőknek pedig érthető, értelmezhető, jelen való színházat mutathasson. Mindenekelőtt radikálisan irtják – Ruszt kifejezésével élve – a „barokkiádákat”, mindenféle túlbeszélést (jelentősen megrövidül pl. Bánk és Tiborc 1. találkozása,...Rendezés
Ruszt, ahogyan a címváltozat időpont-megjelölése is mutatja (Bánk bán ’96), a jelenből olvassa újra a reformkorból újraolvasott 13. századi történetet. Rendezése nem csupán, sőt, nem elsősorban szembesíti a különböző történelmi korokat (a hősi múltat és az értékvesztett jelent), hanem a magyar Bánk bán-mítoszt olyan intertextuális játék részévé teszi, amelynek idézetei, stílusrétegei egymást értelmezik, és folyamatosan...Színészi játék
A szereplők tehát egyszerre identitás- és színháztörténeti szólamok hordozói, akik hol a historizáló-deklamáló, hol a pszichologizó illúziószínház játéktradícióit (pontosabban azok csődjét) mutatják meg, s teszik műviségükkel olykor komikum forrásává. Ruszt előadásában a stílusegység hitelességdekonstruálása gyakran a tragikus-patetikus és komikus-ironikus-szatirikus elemek keveredésében jelenik meg. Évtizedes lélektani realista szerepábrázolás hagyományát játszatja újra Petur meghódoltatásának, Melinda megtébolyodásának, Bánk...Az előadás hatástörténete
Jellemzően a kritikai reflexió korabeli (1996-os) állapotára és elvárásrendszerére, szinte totális tanácstalanság, dühödt, bosszankodó értetlenség és dialógusképtelenség fogadta az előadást. Még a néhány – Szántó Judit és Koltai Tamás – kivételnek tekinthető, elsősorban nem értékelő, hanem értelmező elemzés sem tudott mit kezdeni a mise-en-scene performatív sokszínűségével, a játékmódok egymást átíró, mellérendelő pluralizmusával. Holott a Ruszt-előadás...
