Békés András: Közönséggyalázás, 1970

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (1970-ben még Főiskola) az ország legfontosabb és száznegyven évig konkurenciával nem bíró színházi és filmes egyeteme. Az intézmény egyik fő jellemzője, hogy a szakma krémje oktatja a diákokat, és általában a hallgatókból kerülnek ki a következő generációk alkotói is. Ilyen szempontból a Színművészeti központi szerepet tölt be a magyar színházi...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Peter Handke Közönséggyalázás című darabját 1966-ban Frankfurtban komoly visszhanggal mutatták be Claus Peymann rendezésében, a Theater am Turmban. Ez a színház az egyik legfontosabb német kőszínház a hatvanas években. A szöveg magyarul 1969-ben jelent meg A játszma vége – modern egyfelvonásosok című kötetben Gergely Erzsébet fordításában, s első magyarországi bemutatója az Ódry Színpadon volt. Handke...

A rendezés

Az előadás maga félbeszakadt, megsemmisült, nem készült felvétel és nem jelent meg róla kritika sem. Mivel főiskolai vizsga volt, a rendezői koncepció nem függetleníthető a színészpedagógusi koncepciótól. Békés András Handke darabjában elsődlegesen színészhallgatóknak adható megmutatkozási lehetőségeket és feladatokat keresett, a „darabot elsősorban hihetetlenül jó tananyagnak” vélte. Békés a mű kiválasztásával egyfajta színházcsinálói arc poetica-t artikulált....

Színészi játék

Az Ódry Színpadon lezajlott előadás színészmesterség-vizsgaként a hallgatók tanáraik és diáktársaik előtti megmutatkozását tűzte ki legfontosabb céljának, ekkor bemutathatták, hol tartanak a színészi tanulmányaikban. Handke szokatlan instrukciókat ad a színészi beszédre és jelenlétre vonatkozólag, de magából a drámaszövegből kiderül, hogy a darab nem konkrét karakterek ábrázolását várja el a színészektől, sokkal inkább olyan civil performatív...

Színházi látvány és hangzás

Az előadásban nem használtak díszletet, miként ezt Handke szerzői instrukciója is megköveteli. Az Ódry Színpad csupasz tere így az előadás keretében önmagát kezdte el jelenteni: az ország legfontosabb és akkor még egyetlen színészképzésének kiemelt, központi játszóhelyét. A játszók szövegének fókusza végig a nézőtér felé irányult, ezért a nézőtér ugyanolyan fontos szerepet kapott, mint maga a...

Az előadás hatástörténete

A Közönséggyalázásnak a későbbiekben egy jelentősebb bemutatója volt Magyarországon. 1971-ben Paál István rendezésében a Szegedi Egyetemi Színpad játszotta el a Stációk című háromtételes előadásuk harmadik részeként (Jövendölés címen). Handke drámaírói munkássága nem tudott igazán beépülni a magyar színházi kánonba, mindössze két darabja vált ismertté, amelyeket játszottak a hazai színházak (Kaspar, Az óra, amikor semmit sem...