Vashegyi Ernő: Bihari nótája, 1954.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A második világháború utáni Magyarország egyetlen, reprezentatív, klasszikus társulatának, az Állami Operaház balettegyüttesének repertoárja 1949-től szovjet balettmesterek segítségével alakul át. A táncművészek létszáma megnő, a korábbi egyfelvonásos művek helyét többfelvonásos művek, nagy orosz klasszikusok (A diótörő, 1950, A hattyúk tava, 1951.) illetve szovjet dramobalettek (Párizs lángjai, 1950, A bahcsiszeráji szökőkút, 1952) veszik át. A balettegyüttest...

Dramaturgia

A Bihari nótájának Bálint Lajos és Oláh Gusztáv által közösen írt szövegkönyvét Harangozó Gyula nemcsak visszautasítja, hanem meg is kritizálja, ezért a főrendező Oláh Gusztáv a fiatal táncost, Vashegyi Ernőt kéri fel a koreográfia elkészítésére. A Bihari nótájának története igen szövevényes, a balett összesen hét képből, négy felvonásból épül fel. A balett dramaturgiája az egész...

Rendezés

A rendezés a táncművészet gyakorlatában koreográfia elkészítése. A Bihari nótája című balettből mára a szövegkönyvön kívül mindössze két rövid filmrészlet maradt fenn az 1955-ben készített Díszelőadás című filmben. Ez a két részlet a III. felvonás verbunkosa, amelyet a Baltaváry és férfi kar Pozsonyban jár el, illetve Baltaváry és Ilonka kettőse az I. felvonásból. A visszaemlékezők...

A színészi játék

Táncmű esetében a táncos munkáját értékeljük színészi teljesítményként. A Bihari nótája című balett esetében rendelkezésünkre álló információk alapján ezt töredékesen tehetjük. A sajtóorgánumok mind a koreográfiát, mind az egyéni táncos és színészi teljesítményeket dicsérik. A Koncertműsorban található filmrészlet azt erősíti, hogy a táncosok karaktertáncra való hajlama, képzettsége kiváló volt. Ez megmutatkozik a karaktertáncok (pl. menüett,...

Színházi látvány és hangzás

A balett zenéjét Kenessey Jenő szerezte, aki az 1930-as évektől a balettelőadások karmestereként, majd komponistájaként is szerepel. A Bihari nótájához a verbunkos zene és műzene adja az alapot. A kortárs zenekritika az előadást mint új produkciót nagyon dicséri, azonban annak zenéjével nem elégedett, mert az számára a korábbi magyaros, stilizált balettzenéket idézi fel, amelyet túlhaladottnak,...

Az előadás hatástörténete

A Bihari nótája az egyetlen többfelvonásos, magyar alkotó által készített balettújdonság az 1949-től 1956-ig terjedő időszakban. A Bihari nótája valóban a szovjet típusú táncjáték első és egyetlen meghonosítási kísérlete Magyarországon. Ez a balettmű összegzi a két világháború közötti értelemben vett „nemzeti balett” és az orosz-szovjet balett vívmányait, amikor magyar szerzők magyar témára írnak realista ábrázolással,...