Az előadás színházkulturális kontextusa

Puskin Borisz Godunovjának – az azt feldolgozó Muszorgszkij-operával ellentétben – nincs jelentős orosz színházi interpretációtörténete. A darab a cári cenzúra miatt csak közel negyven évvel megjelenése után, 1870-ben kerülhetett színpadra, 1936-ban pedig a zsdanovi kultúrpolitika nem engedte bemutatni Mejerhold rendezését. A Borisz Godunov rendszerváltó előadásként vonult be a színháztörténetbe, ahogy Fodor Géza megfogalmazta: „[…] a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Puskin verses drámáját Térey János fordítja újra, Radnai Annamáriának a segítségével, Kovalik pedig szabadon mozgatható egységként kezeli a jeleneteket és a dramatikus szöveg minden sorát, tulajdonképpen dekonstruálja a puskini textust. A dramaturgiai átszerkesztések két fontos irányba mutatnak. Egyfelől az intrikus Sujszkijból Godunov egyetlen igazi ellenfele válik, Borisz trónra kerülésétől kezdve egészen Grigorij hatalomra jutásáig minden...

Rendezés

Kovalik Balázs rendezése a hatalom körüli létezést, a hatalomért való küzdelmet tárja fel. A ’90-es években megjelenő új teatralitás irányzatához sorolható rendezés egyértelműen szószínház, ugyanakkor a képi(es)ség dominanciája, a szigorúan megkomponált képek és az előadás zenei szerkesztettsége a formalizmus, míg Antal Csaba díszlete a konstruktivizmus hatásáról is árulkodik. Belső (lelki és mentális) történések és állapotok sűrűsödnek...

Színészi játék

Kovalik munkája Mejerhold Godunov-rendezésének egyfajta hommage-a. Pár színész és a zene jeleníti meg a Borisz trónra kerülésétől változást remélő néptömeget, s a Grigorij hatalomátvétele utáni végső konklúzió is a sztálini diktatúra előadását idézi: a népet mozdulatlanná dermeszti a felismerés: ez a cár is ugyanolyan lesz, mint az előző. A rendező megbontja a színész-szöveg-figura egységét, s...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás díszletét a Svoboda-tanítvány Antal Csaba tervezte, aki a dráma belső történéseit, illetve az azokra való alkotói reflexiókat vetítette ki a térbe. A tervező ugyanis boncteremmé változtatja a játékteret, két oldalról indulva króm ajtók sorakoznak egészen a színpad hátsó részének közepéig, ahol derékszöget bezárva találkoznak, elől pedig egy nyitott sír tátong. A tér jobb...

Az előadás hatástörténete

Számos kritika üdvözölte az invenciózus előadást, Béres Ilona női mellékszereplőként 2003-ban megkapta a Színikritikusok díját, Kovalik Balázs pedig a Kritikusok különdíját. S bár a Madách Kamara közönsége távolmaradásával (vagy éppen az előadásról való távozásával) tiltakozott a színház profilváltása ellen, a Borisz Godunov új nézőréteget vonzott a színházba. Ez az előadás tekinthető a költőként már elismert Térey...