Székely Gábor: Catullus, 1987.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az 1986/87-es színházi évad egykorú szakmai értékelésének érdekessége, hogy míg korábban csak egy szűk hatalmi elit számára voltak hozzáférhetők az évadértékelések, ezúttal a széles nyilvánosság elé tárták tanúságait . A Magyar Színházművészeti Szövetség 1986-os őszi ülésének meglátásait is magába olvasztó tanulmány a Színház folyóiratban jelent meg. Diagnózisa szerint a társadalom számára csökkent a színház mint...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Füst Milán Catullusa a nagyközönség számára sokáig azért volt ismeretlen, mert a szerző elkészülte után évtizedeken keresztül őrizte fiókjában, mint egy félresikerült művet, ahogy ő írja, élete „egyik átkát”. Bárhogyan is ítéljük meg azonban a Catullus szövegét, az nem befolyásolja azt, hogy Székely Gábor és Duró Győző határozott rendezői koncepciót követő szöveggondozással, dramaturgiai munkával milyen...

Rendezés

A Székely-rendezésekre jellemző intenzív atmoszférateremtés már a nyitó jelenetben megfigyelhető. A színpad még sötétben van, amikor már megszólalnak egy zongorán Steve Reich ostinato-szekvenciái. Majd lassan felmennek a fények, és a színen láthatóvá válik a mocskos, rendetlen lebujban egy szemetet szedő öregember, azaz a hely tulajdonosa, valamint egy csoszogva előre felé közelítő ágyékkötős férfi. Jó példája...

Színészi játék

A mozgásdinamikára, de a vokalitásra is a szélsőségesség jellemző a Catullusban. Erős effektusok (kiabálások, tárgyak földhöz vágása, ajtócsapkodás stb.) és hosszú csöndek váltják egymást, és ezzel párhuzamosan a színészek vagy heves mozdulatokkal és gesztusokkal fejezik ki magukat, vagy éppen sokáig egyhelyben állnak. Ez a kettősség határozza meg mindvégig az előadás ritmusát és teremt nagyon erős...

Színházi látvány és hangzás

Az alkotók a szövegbeli változtatásokon túl a díszlet és a jelmezek enyhe stilizálásával, de mindenképpen a XX. század első felének megidézésével egy „kortalanul huszadik századi látványvilágot”hoztak létre. A kortárs kritika a térképzést jellemzően „székelyinek” tekintette, amely látványvilágában és hangulatában megidézi korábbi munkáinak szcenikai képét.  Antal Csaba tervező három helyszínt különített el. Az első felvonásbeli csapszék...

Az előadás hatástörténete

Amikor Székely színpadra állította a darabot, az előadásával kapcsolatos reflexiókban talán legtöbbször – hosszabb-rövidebb formában – a dráma keletkezésének történetével, annak anekdotájával foglalkoztak. Vagy azzal, hogy Füst Catullusa jó dráma-e. Ezt a kérdést maga a rendező és dramaturgja, Duró Győző is részletesen taglalta az előadáshoz készült műsorfüzetben. Egy ritkán színre vitt, és a szerzője által...