Hudi László: Cseresznyéskert, 1998.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Cseresznyéskert a Kaleidoszkóp 2000 elnevezésű európai uniós program keretén belül született. Az előadás a bécsi Wuk Theater, a hollandiai groningenbeli Grand Theatre, a berlini Sophiensäle és a budapesti Trafó, Kortárs Művészetek Háza koprodukciójában készült. A Kaleidoszkóp 2000 program pedig lehetővé tette, hogy az előadás bemutatkozzon több európai nagyvárosban is. A Mozgó Ház Társulásnak ez...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A társulat, mint ahogy korábban is, a Cseresznyéskertnél, az alapos dramaturgiai elemzés és a karakterek pszichológiai motivációinak feltérképezésének módszerét mellőzve nyúlt Csehov klasszikus szövegéhez. A drámát szétszedték, szándékosan félreolvasták, az interpretációt elferdítették, szabad asszociációk mentén bontották ki a darab fő motívumait, szimbólumait. Csakúgy mint a Rómeó és Júlia valamint a Beckett-dalok próbafolyamata során, a darab szavait, mondattöredékeit...

Rendezés

A rendezés Csehov jól ismert darabjára a Cseresznyéskertre, és az ahhoz kapcsolódó, a nézőkben élő Cseresznyéskert-mítoszra reflektál. Csehov tulajdonképpen csak egy ürügy. A színpadi alakok burleszk-jeleneteken keresztül idézik fel a múltat, a kertet, megjelennek a darab fontosabb motívumai, közben a háttérre kivetített diaképek megelevenednek a színpadon, a szereplők próbálják felvenni a képeken látható alakok pozitúráit,...

Színészi játék

A szereplőket megkettőzve láthatjuk a színpadon. Egyrészt hús-vér valójukban, másrészt tévékészülékeken keresztül. Az ácsolt színpad elé helyezett televíziókon a játékosok monologizálnak, hétköznapi hanghordozással a Cseresznyéskertről beszélnek, mintha már rég túl lennének az egész történeten, és évekkel később egy riporter kérésére elmondanák, hogy mi is történt. Az alaphelyzet vallomásszerű, hiszen mindenki próbálja a maga szemszögéből rekonstruálni...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás egyik legfontosabb aspektusa és fő szervező ereje a díszlet, a tér. A történet három síkon zajlik. Van egyrészt egy 4×4 méteres, fából készült színpad, két oldalán és a tetején vaskerettel, ezeken különböző felfüggesztések, csigák, kötelek, húzó-vonó, emelő szerkezetek. A színpad előtt három, földkupacokra helyezett tévékészülék áll, ezeken a szereplők folyamatos monológjait láthatjuk, hallhatjuk....

Az előadás hatástörténete

A Mozgó Ház előadásainak Magyarországon nem volt azonnali hatástörténete, hiszen idehaza viszonylag kis előadásszámmal játszottak, így főleg eleinte csak egy szűk réteg látta őket, a kritikusok pedig többnyire elutasítóak voltak ezzel a típusú játéknyelvvel szemben. Azonban a társulat által képviselt színházi gondolkodás kimutatható többek között Schilling Árpád és Bodó Viktor munkáiban is.