Kerényi Imre: Csíksomlyói passió, 1981.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A csíksomlyói nagypénteki misztériumokból kiindulva Ruszt József és Katona Imre Passió magyar versekben címmel hoz létre előadást, először 1971-ben az Universitas-szal, majd 1977-ben és 1990-ben a Független Színpaddal. Míg a rendszerváltás előtti színreviteleknél  a koncepciós perekkel való áthallás dominál, és az összes szereplő (nem csak Pilátus) kézmosásának ritualitásában a megtisztulás vágya allegorizálódik, addig az 1990-es bemutatónál már a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Balogh Elemér és Kerényi Imre Passiójának alapszövege (a Ruszt-Katona-féle adaptációhoz hasonlóan) a Fülöp Árpád által rendszerezett és kiadott négy csíksomlyói misztériumjáték (1751., 1752., 1759., 1766.) kontaminációja, kiegészítve a Bartók Béla és Kodály Zoltán szerkesztette A magyar népzene tára (Jeles napok) elsősorban a 365-ös jelzetű betlehemes játékának részletével. Az előadás Rossa László által szerkesztett zenei szövetét, a latinos...

Rendezés

Kerényi rendezése (a különféle nyelvi és játéknyelvi rétegek termékeny anakronizmusában) többszörös áttételekkel illusztrálja az üdvtörténetet: a színészeknek a nagypénteki passió szereplőit megformáló falusi közösséget kell megtestesíteniük. Mint egyik recenzens összegzi: „Ahogy a naiv barokk képzőművészetben is rákerül Mózes népére és Jézus híveire a barokk kor ruházata, úgy öltöznek e sajátos csíki magyar barokk mitológiai figurái...

Színészi játék

A társulat passióbeli játékrétegében a tiszta, naiv népi vallásosság jelenítődik meg, a jellemábrázolást eredendően nélkülöző, csak típusokat ismerő dramatikus anyagot bibliai képeskönyvvé alakítják. Ugyanakkor a játéknyelvi sokszínűség nem csupán kiváló tánc- és énektudást követel a színészektől, hanem a szenvedéstörténet emberi fájdalmát megmutatni kész realisztikus árnyalatú alakításokat is. Ivánka Csaba „szuggesztíven idézte[i] meg a reneszánsz Krisztusok...

Színházi látvány és hangzás

Götz Béla monumentális haranglábat térben középre rendező, székely portát stilizáló díszlete egyfelől a színjáték eredetét, másfelől a színpad vertikális felosztása a középkori játékok látványvilágának hármas tagoltságát is megidézi (menny, föld, pokol). Deus Páter, Mihály és Gábriel angyal a harangláb felső részéről figyeli az alsó részen zajló földi történéseket, míg Luciper és sátányai a részlegesen bedeszkázott zenekari...

Az előadás hatástörténete

„[…] budapesti hivatásos színházban most első ízben végre nálunk is megszületett a bámulatos szövegek érvényes mai színpadi formája, amely megérdemli, hogy akár a Bánkhoz, a Csongorhoz, a Tragédiához hasonlóan beépüljön az állandó repertoáralapba” – fogalmaz egy 1981-es kritika. A Csíksomlyói passiót 1993-ig több mint négyszázszor játsszák, s 1994-ben felújítják a Nemzeti Színház részére. Jóllehet, már a...