Harag György: Csillag a máglyán, 1976

Az előadás színházkulturális kontextusa

1975–1985 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSz) Romániában, az állampárti diktatúra kisebbségellenes közegében kultúrpolitikai bravúrt ért el a Sütő-drámaciklus engedélyeztetésével és műsoron tartásával. E teljesítmény előfeltétele a színházvezetés taktikai rátermettsége volt, de a korszak ismeretében kijelenthető, hogy a sikerhez ez nem lett volna elegendő. A kultúrpolitikai lavírozás valódi mozgásterét a diktatúrának az a kétarcúsága...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A hetvenes évek elejétől Harag programszerű tudatossággal fordult az erdélyi-romániai magyar irodalom drámai szövegei felé. Kiemelt figyelemmel követte Sütő András munkásságát, akinek 1975–1981 között öt színművét rendezte meg. Sütő újabb, második történelmi drámájáról 1975 májusában – tehát még a megjelenés előtt – úgy nyilatkozik, hogy az már jelzi a megrendezés szándékát. Sütő András a Csillag...

A rendezés

„Díszlet és zene, világítás és kosztüm, tehát minden, ami hozzátartozik az előadáshoz, magával a rendezéssel egyenértékű” – írja körül Harag saját rendezői műhelytitkainak egyikét: az „egy színházi nyelvet beszélők csapatát kell megszervezni”, s e csapatban kiemelten fontosnak tekinti a díszlettervező szerepét, aki nem egyszerűen csak játékteret ad, hanem az előadás egészében gondolkodó társalkotó: „ott van...

Színészi játék

A helvét reformáció korát és előzményeit fölidéző cselekmény Kálvin és Szervét diákkori barátságának fikciójával indít. Az expozíció jelzi ugyan alkati-szemléleti különbségeiket, de közös üldöztetésük a baráti önfeláldozás és féltés gesztusaival zárul a házkutatás-jelenet végén. Ezt követően közös ügyük két véglete, a helvét hitújítás kálvini konszolidációja, illetve a töretlenül következetes továbbgondolás Szervét részéről egymást ellenpontozó jelenetekben...

Színházi látvány és hangzás

Szakolczay Lajos a rendező totális színházi elképzeléseit, a társulat összehangolt csapatmunkáját, a tömegjeleneteket, a látvány- és hanghatásokat méltatja: a bevonuló, majd visszahúzódó tömeg visszhangosan fölerősített lábdobogását, a házkutató poroszlók kapudöngetését, a börtönjelenetek lánccsörgését. A kort, a reformáció puritán dísztelenségét három hatalmas, fehérre festett deszkapalánk idézi. E modulálható díszletelemek kötelekkel és sodronyokkal tetszőlegesen elforgathatók és kimerevíthetők...

Az előadás hatástörténete

Az egy kötetbe foglalt két történelmi dráma megjelenése 1975 végén, illetve a budapesti ősbemutató kritikai fogadtatásának Erdélybe eljutó írásai és hírei fölerősítették a második kolozsvári Sütő-bemutató körüli várakozást. A Csillag a máglyán csaknem egyöntetűen lelkes fogadtatásában a dráma és az előadás református egyházi recepciója markánsan eltérő hang: a magyarországi egyházi lapokban  megjelent kritikák „szigorú vádakkal...