Kövesdy István: Csirkefej, 1993.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Spiró György 1985-ben Székely Gábor igazgató felkérésére és Gobbi Hilda számára írta meg a Csirkefejet, amelyet a Katona József Színház 1986. október 17-én mutatott be Zsámbéki Gábor rendezésében. A darabnak további 11 magyar nyelvű előadása volt; Romániában 1992-ben Kolozsváron került színre először, ezt követte egy évvel később a szatmárnémeti premier. A mű ősbemutatójára már a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Spiró György szövegén és a mű dramaturgiai felépítésén lényeges változtatás nem történt.  

A rendezés

Parászka Miklós igazgató a szatmárnémeti Csirkefej rendezésére Kövesdy István negyedéves főiskolai hallgatót hívta meg. Kövesdy legfőbb kikötése az volt, hogy a Vénasszony szerepére Elekes Emmát, a szatmári színház egyik alapítóját kérjék fel. Ez a döntése jelentősen megszabta a mű értelmezését és stílusát. Egyrészt a színésznő alkatából és stílusából adódóan ez a Vénasszony nem prolinő volt,...

Színészi játék

Színészileg kiegyenlített produkció született, amelyben Elekes Emma talán a megszokottnál kissé elegánsabb, de megingathatatlan belső tartású Vénasszonyt alakít. Czintos József Apája ellenállhatatlan sodrású, a szerep komikumát és tragikumát egyaránt feltáró figura. Lőrincz Ágnes riadt és agresszív, megtiport, de talpon maradó, dekorativitását még őrző Nőt játszik. Fülöp Zoltánnak a proliléthez idomult, a lecsúszott értelmiségi filléres gondjainak...

Színházi látvány és hangzás

A Csirkefej szcenikai megvalósíthatóságát az író nemcsak a szerzői utasítással, hanem a darab szerkezetével is behatárolja, jószerivel tehát csak a lakások elhelyezése variálható. Dobre-Kóthay Judit díszlete azonban ezen túl a rendezés eszmei lényegét is kifejezte. A tervező a színpad középtengelyében lévő kocsibejárótól balra a Vénasszony, jobbra, pár lépcsővel megemelve a Tanár lakását tette, így ez...

Az előadás hatástörténete

Az előadás közönségre tett hatása leginkább a ráismerés élményével írható le. A darab – a csaknem egy évtizeddel későbbi marosvásárhelyi bemutató kivételével – nem szerepel erdélyi színházak műsorán. Az a társadalomkritikus, egyszerre stilizált és hiperrealista dráma-és előadásforma, amelyet Spiró darabja és Kövesdy rendezése képviselt, sem Szatmárnémetiben, sem más erdélyi színházban nem tudott meghonosodni. Ez a...