Csiszár Imre: Csongor és Tünde, 1990.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Csiszár Imre – ahogyan korábban Székely Gábor Szolnokról, Zsámbéki Gábor pedig Kaposvárról – szintén sikeres vidéki színházvezetői gyakorlattal, a Miskolci Nemzeti Színház (volt) művészeti vezetőjeként érkezett 1989-ben a Nemzeti Színházba, hogy a társulat vezető színészeinek erős tiltakozása ellenére az addig Malonyai Dezső–Vámos László vezette Nemzeti Színházat átvegye és irányítsa. Ahogyan Csiszár kinevezése, úgy alig két...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Paulay Ede-féle 1879-es nemzeti színházi ősbemutatót és Paulaynak a dráma „tömérdek szépség”-éről írott tanulmányát követő tizenkettedik nemzetibeli színrevitel, illetve az eltelt 111 év – meglepő módon – egyes szakírókat még mindig nem tudott meggyőzni arról, hogy Vörösmarty műve színpadalkalmas. Ahogyan Paulaytól kezdődően a színrevitelek többsége, úgy Csiszár előadásában is a szövegtest tömörítésére törekedett a...

Rendezés

Csiszár előadásában feltétlenül érzékelhető az a törekvés, hogy átalakítsa és/vagy felszámolja a tradíciók egyes elemeit, így a kanonizált mese- és tündérjáték működési elve felőli értelmezői és játékhagyományt. „Csiszár Imre okos és taktikus rendező, megkísérli egyesíteni a modernizmust és a tradicionalizmust, a költészetet, a játékosságot és a filozófiát” – írja Koltai Tamás. S csakugyan, a rendezés...

Színészi játék

A látvány (el)uralta színpadon a Nemzeti Színház színészeinek leginkább a játékstílus megoldatlansága okán sikerült kevéssé hitelesen ható szituációkat és viszonyokat létrehozniuk. Így a nyelvi megformáltság elsősorban emelt hangú szavalássá, deklamálássá válik, a testi pedig unalmas, teátrális pózokká. A Csiszár igazgatói ideje alatt is képesség, tehetség és játékfelfogás tekintetében igencsak heterogén társulat Sándor L. István megfigyelése...

Színházi látvány és hangzás

A rendezés hatalmas súlyt helyez az előadás képi világára. Vayer Tamás egyetlen színpadi tere kietlen tájat mutat, amelyen a vándorút állomásai csak jelzett színterekként jelennek meg (a hármas út ösvényeit a porból kitűnő fekete pástok, Mirigy házát szövet takarófalak, a Hajnal, illetve az Éj birodalmát a háttérben sötét vásznak jelzik). Hatalmas drapériák hullámoznak végig az...

Az előadás hatástörténete

A Várszínház karmelita udvarában látható előbemutatót, majd a nagyszínpadi előadást a korabeli kritika szinte egységesen tekintette sikertelen, elhibázott kísérletnek, gondolattalannak vagy legalábbis koncepciójában zavarosnak. A különféle hevületű értékelések rendre visszatértek ahhoz a hiányhoz, hogy a klasszikus szöveg színrevitele nem volt képes a „modern ember drámáját” megmutatni. Csiszár „poétikus látványszínházi” kísérlete – „akár egy színpompás opera...