Zsótér Sándor: Csongor és Tünde, 2004.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Zsótér Sándor 2004-es Csongor és Tünde-előadása az 1879-es Paulay Ede rendezte nemzeti színházi ősbemutatót követően a magyar drámai triász klasszikus darabjává merevedett Vörösmarty-szöveget olvasta újra. Az előadás kritikai fogadtatása visszatérően Zsótér „lefúrt székű”, „szótörténés-színházi”és romantikus előadásciklusának sorába illesztette be a magyar kisrealista játékmódtól tőle megszokottan eltérő interpretációt.  Az előadás kapcsán kritikai diskurzus alakult ki arról,...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A kamrabeli előadás úgy szabadította ki a szöveget annak kanonizált könyvdrámai fogságából, hogy magát a drámát is újraalkotta. Ungár Júlia dramaturgiai munkájának köszönhetően a több mint 3600 soros végső szövegváltozat alig több mint másfél óra játékidő szöveganyagává alakult. A dramatikus szöveg Taxner-Tóth Ernő kritikai kiadásának felhasználásával Vörösmarty első szövegkidolgozásait, vázlatait is felhasználta, és hozott létre...

Rendezés

Zsótér 1995-ben a Szolnoki Szigligeti Színházban az éppen utolsó évadát töltő színházigazgató, Spiró György felkérésére már színre vitte állandó alkotótársaival a Csongor és Tündét, akkor olyan képregényszerű, sci-fi mesejátékként, ahol a „színpad magasában játszódott a boldogságkergető mese. Volt benne repülő boszorkány és űrrakéta, szkafanderes világkalandozó királyfi”. Gagarin és Barbie-baba találkozásának késlekedő kísérletéről szólt a mese,...

Színészi játék

A mozgás és a szöveg viszonyának újraértelmezésére és a Zsótér-színházban sokszor elemzett fényképszerű (itt) ülőképekre építő játékmód nagy megterhelést jelentett a hagyományosan mimetikus, laza realizmushoz szokott Katona József színházbeli színészeknek. A kritikai fogadtatás is leggyakrabban azt rótta fel az előadás hibájának, hogy a társulatnak nehéz nélkülözni és belső energiával helyettesíteni e gesztikus kapcsolatokat, s emiatt...

Színházi látvány és hangzás

A Kamra kis játékterében hét asztal körül ülnek a szereplők: a színpadtér közepén a – hagyományosan – makrokozmoszi hatalom birtokosainak tekintett Mirígy és az Éj, a nézőtér felől haladva jobbra és balra külön, de egy síkba helyezett asztaloknál Csongor Csillával, Balga Ledérrel szemközt, míg a szín hátterében lévő két asztalnál hárman-hárman ülnek. Az egyiknél a...

Az előadás hatástörténete

A Csongor és Tünde-előadás mindössze huszonnyolcszor ment a Kamrában, s alig egyetlen évadot élt meg, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb és legfontosabb drámaértelmezése született meg Szikora János 1985-ös egri Gárdonyi Géza színházbeli rendezése, Ruszt József 1991-es független színpadi és Novák Eszter 1994-es, Új Színházat megnyitó Üdlak-előadása mellett. Zsótér rendezésének feltétlen érdeme, hogy...