Székely Gábor: Danton halála, 1978.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Danton halála egy határozottan megfogalmazott művészi program bemutatkozó darabja: a Nemzeti Színházba 1978-ban érkező két rendező, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor művészi belépője. A színház akkori vezetésével, az ugyanebben az évben kinevezett Nagy Péterrel szemben – aki szerint a színház elsődleges feladata a magyar nemzeti dráma ápolása – a „jetik” úgy gondolták, hogy a...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az Új Magyar Könyvkiadónál 1955-ben megjelent, Kosztolányi Dezső által fordított Büchner-szövegen több apró változtatás történt a színpadra állítás során. A rendező „meglehetősen szabadon bánt a drámával, átcsoportosított jeleneteket, összevont figurákat, egyik szereplő szövegét a másik szájába adta”, ugyanakkor a Kosztolányi fordította szöveg „csaknem teljes egészében elhangz[ott], csupán hasonló karakterű figurák” összevonására került sor. Ez nem...

A rendezés

Az előadásban KállaiDANTONFerenc és KálmánROBESPIERREGyörgy, a Nemzetiben viszont Major Tamás és Marton Endre, a Nemzeti korábbi vezetőinek frontemberei árulják el egymást. Major és Marton között folyamatos volt a feszültség, melynek következtében a Nemzeti társulata is kettészakadt, a Dantonnal tehát Székely a Nemzeti akkori társulati széthúzásait is színpadra vitte. A csupa fiatalra szabott, forradalmi tematikájú előadás...

Színészi játék

A dráma népes színészgárdát igényel, Székely pedig szinte a társulat egészét megmozgatta a darabban, mely forradalomról szólt forradalmi helyzetben, diktatúrává alakuló igazságról diktatúrában. A címszereplőt alakító Kállai Ferenc és a Robespierre-t megformáló Kálmán György a kritikák szerint „új színészi arcot mutat[t]ak fel[…], játékuk egyszerűbb, célratörőbb, ugyanakkor mélyebbről feltörő.” Kállai játékát egyöntetű kritikai elismerés övezte: ha...

Színházi látvány és hangzás

Székely László vendégművészként, Székely szolnoki rendezéseinek tervezőjeként alkotta meg a Danton díszletét, a kritikai reflexió pedig kivétel nélkül elismerte munkáját, illetve a díszlet, a világítás és a mozgások szerves egységét. A színházi látvány rekonstruálását megnehezíti a ránk maradt képi források hiánya, illetve mennyisége. Az előadást elemző vélemények alapján „[a] színpadszerkezet […] az előadás minden egyes...

Az előadás hatástörténete

A Nemzeti társulatának a darabban színre lépő régi és új tagjai „emlékezetessé tették a bemutatót. A vád azonban azonnal megfogalmazódott – legerőteljesebben Keresztury Dezsőtől hallatszott –, hogy lám, milyen nemzetietlen is ez az új vezetés, hiszen nem magyar drámával mutatkoztak be”. A premier után az áthallások gyakorisága és a politikai helyzetre való közvetlen utalások miatt...