Iglódi István: Döglött aknák, 1971.

Színházkulturális kontextus

A Döglött aknákat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, a Katona József Színházban mutatják be, s a kamarajelleg a (gyakorlatilag) kétszereplős dráma játékteréhez, s nem a várható közönségsikerhez méretezi a befogadó helyszínt. A siker biztos, erre legfőképp a sztárszínészek ígérnek garanciát, mindenesetre ezzel az előadással ér véget Both Béla igazgatói működése. Hangsúlyozzák a források, hogy a premier...

Dramaturgia

Csurka István drámái a hetvenes évek nagy felfedezéseiként mozgatták a színházi tereket. Életműve egészét nézve Csurka tehetséges alkalmazója a társalgási színmű-irodalmunknak, helyzetek és mondatok drámai jelenetezésének. Sikerének dramaturgiai oka a jólmegcsinált színházi forma elterjedésében, majdnem évszázados hagyományában rejlik, a közösségi emlékezet azonban témáinak jól ismert fordulataiban lel élményre. A Dobozy Imrétől, Mándy Évától jól ismert...

Rendezés

Iglódi István fiatal rendezőként kapja a két nagy színészt az ígéretes drámaíróval, s ebben a szegmensben követhetetlenné válik a rendezői munkája. Iglódi a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában végzett öt évvel korábban színészként, Nádasdy Kálmán tanítványaként három évvel korábban rendezőként, itt most a játékmester szerepe jut neki. Ebben a felállásban a karakterek közötti...

Színészi játék

Csurka olyan tézismondatot írt Moórnak, mely kiemeli az államszocialista közegben egyáltalán lehetséges nyilvános ellenállás nyelvi-retorikai lehetőségei közül az egyetlent: a nevetést. „Ha egészséges lennék, egy röhögéssel kikészíteném ezt az egész rendszert.” – mondja Moór, s Major Tamás váratlanul feltörő, öblösen erős, hangsúlyosan artikulált nevetése leröhögi és a térből ténylegesen kiröhögi Paált. „Major zseniális, clown”, rajong...

Színházi látvány és hangzás

A díszlet a Nemzeti főszcenikusának munkája. Varga Mátyás térkoncepciója is a két legendás színészt támogatja: a díszlet rendezettsége, a színpad teljes, bravúros beépítése a régi tapasztalattal működő mestertervező tudását, a társulat közös, automatikus (legalábbis írásokban nem reflektált) gondolkodását mutatja. Varga Mátyás a Nemzeti saját díszletgyártó üzemét vezeti hosszú évtizedek óta, minden tevékenységét még a régi...

Az előadás hatástörténete

Az előadás „nagyszínházi méretekre tágult, harsány kabarészínpad”, sikeres, mert annyira bátran lehet nevetni az ötvenes éveken, hogy az előadás a proletár hatalom őszinte, feltáró és elemző művészetének részének látszik. Az előadást megtekinti a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kádár János, s miként a rendszer nagy nevettetőjének, Hofi Gézának előadásain is, a Major-Kállai stand-up formációin is pártfőtitkári...