Színházkulturális kontextus
A Döglött aknákat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, a Katona József Színházban mutatják be, s a kamarajelleg a (gyakorlatilag) kétszereplős dráma játékteréhez, s nem a várható közönségsikerhez méretezi a befogadó helyszínt. A siker biztos, erre legfőképp a sztárszínészek ígérnek garanciát, mindenesetre ezzel az előadással ér véget Both Béla igazgatói működése. Hangsúlyozzák a források, hogy a premier...Színészi játék
Csurka olyan tézismondatot írt Moórnak, mely kiemeli az államszocialista közegben egyáltalán lehetséges nyilvános ellenállás nyelvi-retorikai lehetőségei közül az egyetlent: a nevetést. „Ha egészséges lennék, egy röhögéssel kikészíteném ezt az egész rendszert.” – mondja Moór, s Major Tamás váratlanul feltörő, öblösen erős, hangsúlyosan artikulált nevetése leröhögi és a térből ténylegesen kiröhögi Paált. „Major zseniális, clown”, rajong...Színházi látvány és hangzás
A díszlet a Nemzeti főszcenikusának munkája. Varga Mátyás térkoncepciója is a két legendás színészt támogatja: a díszlet rendezettsége, a színpad teljes, bravúros beépítése a régi tapasztalattal működő mestertervező tudását, a társulat közös, automatikus (legalábbis írásokban nem reflektált) gondolkodását mutatja. Varga Mátyás a Nemzeti saját díszletgyártó üzemét vezeti hosszú évtizedek óta, minden tevékenységét még a régi...Az előadás hatástörténete
Az előadás „nagyszínházi méretekre tágult, harsány kabarészínpad”, sikeres, mert annyira bátran lehet nevetni az ötvenes éveken, hogy az előadás a proletár hatalom őszinte, feltáró és elemző művészetének részének látszik. Az előadást megtekinti a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kádár János, s miként a rendszer nagy nevettetőjének, Hofi Gézának előadásain is, a Major-Kállai stand-up formációin is pártfőtitkári...
