Barabás Olga: Don Juan, 1997.

Az előadás színházkulturális kontextusa

1997-ben a sepsiszentgyörgyi színház reneszánszát élte két fiatal, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen két évvel korábban végzett rendező, Bocsárdi László és Barabás Olga alkotásai révén. Az 1989-es politikai-társadalmi változások, a demokratikus államrend lassú, zavaros, mégis történő kiépülése megváltoztatták a színházak működésének menetét is. Megmaradt a kőszínházakra jellemző szerkezet, de megváltozott a finanszírozási rendszer: a kisebb színházak...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Barabás Olga, aki egyben dramaturgja is volt az előadásnak, két fordítást használt: Illyés Gyula 1954-ben készült munkáját, főként azonban Petri György új fordítását, miközben átírt helyzeteket, mondatokat. Az előadás szövege a Petri-féle fordításnál is természetesebb, helyenként durvább, de mindvégig érthető volt; a sokszor nagyon indulatos, de jól mondható textus tökéletesen illeszkedett, és kiegészítette az előadás...

Rendezés

A rendező kiforrott stílussal teremtette meg a produkció világát: nemcsak az előadás dramaturgja, hanem a játéktér és a jelmezek megalkotója is volt. Barabás Olga úgy aktualizált, hogy teremtett világa máig érvényes maradt: ha a rendezői stílusát meg kellene határoznunk, a posztmodern költőiség lenne a legmegfelelőbb. Don Juan retorikája nem a kétségbeesésé volt, nem is a...

Színészi játék

Barabás Olga már egyetemi vizsgaelőadásaiban is bizonyította, hogy remek színészvezető, aki alkotócsoportban gondolkozik rendezései során. Ez a tény látszott, sugárzott az előadásból, amelyben nem voltak mellékszereplők, mindenkinek megvolt a maga súlya, ritmusa. A színészi játékot az előadás globális ritmusa határozta meg, abban az értelemben, hogy minden szerep-színész esetében ehhez kellett felzárkózni, elérni helyzetenként ama robbanás...

Színházi látvány és hangzás

A Barabás Olga által kialakított játéktér leginkább eszköztelen volt, a díszlet multifunkcionális elemekből épül fel, közülük is legfontosabb egy mozgatható biliárdasztal volt, amelyen és amely körül történtek az események: asztal, tévészoba, nászágy. A látvány egyik legszebb és leghatásosabb összetevője a zsinórpadlásról hulló száraz levelek áradata volt, amelyhez – s egyben az elmúláshoz, a halálhoz –...

Az előadás hatástörténete

Az előadásról két jelentős romániai magyar szakíró – Bíró Béla és Zsehránszky István – írt fontos kritikát. Barabás Don Juanját láthatta a marosvásárhelyi közönség is 1998 tavaszán, Budapesten pedig 1998 nyarán vendégszerepelt, amikor a Duna Televízió professzionális tévéfelvételt készített róla, és le is játszotta ugyanennek az évnek az őszén. (Ekkor a Duna Televízió nézettsége –...