Harag György: Egy lócsiszár virágvasárnapja, 1975.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Sütő András első történelmi drámájának bemutatója egyben Harag György főrendezői székfoglalója volt a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Ezt a bemutatót Kolozsváron egész Sütő-ciklus követi Harag rendezésében (Csillag a máglyán, 1976; Káin és Ábel, 1978; A szúzai menyegző, 1981). Az erdélyi magyar színházi életben szemléleti fordulatot hozó marosvásárhelyi bemutatók sorozatán ekkor már túl van Harag (Özönvíz...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Sütő első történelmi drámája a német parasztháború korát idézi fel Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című elbeszélése alapján. A Sütő-dráma nem a novella dramatizálása, sokkal inkább annak szabad színpadi átköltése. A legjelentősebb változtatás egy negatív epizódszereplő alakjának pozitív átrajzolása és párba állítása a Kleist-mű címszereplőjével. A Kolhaas – Nagelschmidt baráti páros mellérendelő és ugyanakkor egymást...

Rendezés

Harag marosvásárhelyi rendezései már jelezték azt a szemlélet- és stílusváltást, amelyet a 1960-as években induló román rendezői iskola (új)teatralizálási törekvései inspiráltak. E váltásból azonban nem a szövegközpontúság feladása következett Haragnál. Egy megejtően plasztikus hasonlata szerint: „a dráma olyan, mint az emberi test. A szöveg csak burka, mint a bőr, és minden mögötte van: a szív,...

Színészi játék

Harag megújult rendezői elképzeléseiben a színészeké a döntő szerep: „ha a színészek nem tudnak hangulatot teremteni, azt semmi sem pótolhatja. Az a célkitűzésem, hogy a színészben összpontosuljon minden (…) Fontosnak tartom, hogy a színész »használja« a díszletet, a koncepción belül maximálisan éljen a díszlet nyújtotta lehetőségekkel.” Kolozsvári átszerződése előtt, tulajdonképpen  a vendégként rendezett Páskándi-dráma szereposztásával...

Színházi látvány és hangzás

A színpad hátsó harmadában hatalmas gerendaépítmény áll, vaspántos kapuja, zsaluzott ablakai, a deszkapalánkos udvar a teljes biztonság illúzióját sugallja. E keretben a békétlen külső világ kizárása, a magánéletbe való visszahúzódás, a családi élet védelme cáfolhatatlan érvek a Kolhaas–Nagelschmidt vitában Luther igazát illetően. Az udvaron bújócskázó gyermek játszadozása, majd Kolhaas és felesége (Sebők Klára) kettőse –...

Az előadás hatástörténete

A Lócsiszár bemutatójának euforikus hangulatát, majd az ezt követő sikersorozatot a színház előadásnaplója dokumentálja. A közönségsiker talán leginkább meggyőző bizonyítéka, hogy az előadás tíz évet élt a kolozsvári színpadon: 1985. április 3-án a jubileumi felújítás lett végül a darab és az ekkor már súlyosan beteg rendező búcsúja a kolozsvári közönségtől. A drámaciklus első három műve...