Gellért Endre: Fáklyaláng, 1952.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az utolsó, még egységes magyar történelmi narratíván belül ábrázolható drámai párosok közé tartozik a Fáklyaláng két ’48-as főhőse: Kossuth és Görgei. Nincs vita a dráma elemzői között atekintetben, hogy Illyés nem történelmi hűséggel ábrázolja a két alak viszonyát, amikor Görgeit hazaárulónak állítja be. A viták az esztétikai ítélettel kezdődnek, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy rendelkezik-e...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A dráma jóformán húzás nélkül hangzik el mindkét színházi előadáson (1952, 1968), de a tévéjátékban (1968) elmarad a darab végéről az utójáték. Illyés Gyula később a hatvannyolcas bemutatóra átdolgozta az első felvonást, ezt a részt bírálta egyébként korábban a legtöbb (egyébként dicsérő) kritika is, beleértve a rendszerhű lapokat. Az utójáték – „Kossuth és egykori paraszti...

Rendezés

A Fáklyaláng a korszak realista rendezéseinek egy fontos alkotása. A korszak jelentős rendezőjének, Gellért Endre színházának lélektani realista alapjai vannak. Már a drámában, de feltehetőleg Gellért-rendezésében is és a tévéjátékban mindenképpen fontos dramaturgiai szerepet kap a kézfogás. Ez a gesztus az igazság szimbólumává válik, a „kezet rá,” az árulóval szemben Kossuth becsületi alapon tárgyaló biztosítéka....

Színészi játék

A szálegyenes derekú, egyenes magyar ember típusát reprezentálják Pethes kurzusrendezésében. A két főhős (1952) jellemzően kimagasló kritikát kap, a hatvannyolcas rendezésben Ungvárit ellenben Létay Vera már bírálja, amiért előre eldöntötten az árulót alakítja. Bessenyei szereptípusa máskor is jellemzően hős-karakter mint Bánk, Kossuth, Görgey (Németh László: Az áruló), Othello, Dózsa – Illyés Gyula Dózsa György című...

Színházi látvány és hangzás

Bessenyei Ferenc jellegzetes, öblös és mélyzengésű hangja találkozik itt Kossuth legendás hangjával, melyről a darab egyik kritikusa jegyezte fel, hogy „Kossuth a nemzetet babonázta meg ezzel a sokregiszterű hangszerrel.” A Pethes-rendezésben Józsa (Bihari József) maszkírozása, athillájában, hullámos hajával, pödrött, kackiás bajuszával, noha nem cingár alkat, felébreszti a néző Petőfi-képzetét.

Az előadás hatástörténete

Magát a darabot ugyan ma ritkán veszik elő színházak, de a Kossuth-Görgei kérdés még egyszer előkerül a korszak drámaíróinál. Míg Illyésnél Görgeit inkább árulószerepben látjuk, addig Németh László Az árulóban (1954) azt vizsgálja, hogyan lehet a vádat részben elismerve tisztázni a lelkiismeretet. Ez a darab a szabadságharc után játszódik, amikor Görgei ráeszmél, hogy haláláig az...