Gaál Erzsébet: Médeia, 1996.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Gaál Erzsébet bárhol rendez, a női közösségek rendje köré szervezi kérdéseit. 1996-ban sem feministaként, sem mozgalmárként, hanem gondolkodó nőként formál ezzel az előadással és előadásban közösséget. Az 1984-es Felütés óta a körülötte heverő civil talált mondatok és történetek és terek formálnak kontextust. Életművét nagyrészt ezért kerüli a történetírás, hatásmechanizmusa ezért is kerül ki a hivatalos...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Euripidész Médeia című drámáját Gaál Erzsébet Aiszkhülosz a Leláncolt Prométheusz című drámájával játszotta együtt egy esti produkcióban. A létrejött előadásszöveg egyrészt folyamatos értelmező húzások mentén sűrűsödött, s sok minden kihullt, mely kívül került az érthető nyelvi és kulturális közegen. Másrészt Euripidész és Seneca eltérő mítoszértése összetettebb perspektívában mutatta Médeia karakterét. Gaál szövegkönyve a mítosz beszélt...

A rendezés

Az a realista játék, mely nem realista kontextusban nyilvánul meg, Gaál művészetének jellegzetessége. Az előadáson is végigvonul az a felismerés, hogy a kontextus lehet ismeretlen, de az emberi nyelv, a kommunikáció mindig realista marad. Emberek beszélnek emberekkel. Az előadás kiemeli és általános életértelmezéssé formálja Médeia állítását: „rosszul csináltam és s az istenek”. Gaál a „Médeiát...

Színészi játék

A nemzetis társulatot Gaál a Nemzeti Színiakadémia hallgatóval keverte. Gaál 1996-tól itt osztályvezető tanár, színészképzési iskolarendszerű programját ekkor alakítja ki. Mindemellett felismerte, hogy a Nemzeti Színház színészei a hagyományos repertoáron kisrealista formanyelvvel dolgoznak, tehát ezt is használta. Médeia történetében Béres Ilona a metamorfózis fázisait éli meg, elhagyott és megalázott asszonyból lesz győzelmes és kegyetlen istennő....

Színházi látvány és hangzás

Gaál „prózai operát” rendez. A hangzást a hexameter ritmizálja, az az összerázódó dallam, ahogy a színészek belevesznek és kiemelkednek a ritmusból, s mindezt jazzes háttéralap kíséri. A Kar versmondása a tömeges szavalókórusok munkásmozgalmi spontaneitását hozza a színpadra, proletár, műkedvelő, s nem professzionális hangzás válik dominánssá. Ez a hangzás a kritika szerint disszonáns ebben a térben,...

Az előadás hatástörténete

Az előadást, miként Gaál egész életművét, a szakma felhorkanása kíséri. Nőként, avantgárdnak nevezett alkotóként, színészként vonzó minden művészi alkotása, de mind az értékelő nyelv, mind a befogadói felület hiányos. Az euripidészi darabra vonatkozó hatástörténeti állítás Zsámbéki Gáboré, aki 2004-ben Fullajtár Andreával vitte nagy sikerre a Katona József Színházban Rakovszky Zsuzsa zseniális új fordításában. Váratlan és...