Dramatikus szöveg, dramaturgia

A dráma 1956 októberéig több változtatáson ment át, s ezek közül az utolsó felvonás két változatának ténye, illetve a két negyedik felvonás közötti különbség a legjelentékenyebb.

KÉP BA negyedik felvonás kézirata, Forrás: http://mek.oszk.hu/01300/01367/01367.htm. (Letöltés: 2017.08.18).

A Galilei 1953-ra nyerte el elsődleges formáját és Németh László (valamint Benedek András) beszámolói alapján Szentendrén Gellért Endrével és Major Tamással is kiegészülve közösen dolgoztak a darab néhány apróbb változtatásán.1 Ők négyen gyakorolták a színházi cenzúrát,2 hiszen a politikai vezetés szerint az első variáns „megalkuvásra tanít, hisz’ mindenki hiheti, hogy neki még fontos végezni valója van a világban. Ez az érv persze, nem egészen helyes: egy nagy közösségi kincs, amely velünk vész, igenis lehet olyan súly, amely a legfényesebb becsületérzést is lenyomja.”3 Az első változat Németh szerint jobban „megfelel a történeti igazságnak” és „tisztább, egyszerűbb”, a másodikban viszont Galilei „belátja, hogy a tudomány nem egy elme dolga, s azért, amit hite szerint, csak ő tudott, kár volt odadobnia az üdvösségét.”4 Az alak kritikus megítélését segíti az a tény is, hogy az ifjú Torricellivel való találkozás jelenetében egy, csak önmagával törődő, a tanítvány szakmai kérdését meg sem halló idős embert látunk magunk előtt. Az 1956-os októberi előadásban a negyedik felvonás későbbi, 1955-ben íródott szövegvariánsát használta a társulat, az eredeti változatot először 1994-ben a debreceni Csokonai Színház nézői láthatták.

Gellért Endre: Galilei, 1956.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaA rendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete