Színházi látvány és hangzás

A látványtervező Varga Mátyás a történelmi drámák meiningenizmust idéző színrevitelének szokásrendjét követte, és egy, a dramatikus tér referenciáját megidéző, Galilei korával azonosítható atmoszférát teremtett. Ennek megfelelően a színpadon megjelenített építészeti stílusok, díszletek, a belső terek, valamint a fény-árnyék viszonyai illeszkedtek az újkori látványhoz,1 és hangsúlyozták az előadásban érzékelhető feszültséget.

Például szembetűnő volt a terekben uralkodó sötétség, valamint az inkvizíció pompás termeinek és Galilei egyszerű szobájának szembenállása.

KÉP DBessenyei Ferenc és Ungvári László, Fotó: Keleti Éva (1956), Forrás: http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=754. (Letöltés: 2017.08.18.) /index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=754. (Letöltés: 2017.08.18.)

A színpadképet a történeti pontosságra való törekvés határozta meg. A külső terekben a korabeli, a XVII. századi Itáliát, „a Szent Péter-templom kupoláját, Róma, a pápaság, az egyházi hatalom jelképét”2 láthattuk,3 a szobabelsőkben, például a negyedik felvonás első képében, Galilei dolgozószobáját, amelyet a „kevés bútor, sok műszer” valamint a „laboratóriumjelleg” jellemezte. 4 A történelmi realista koncepcióban elképzelt jelmezeket Laczkovich Piroska a karakterekhez igazította.

KÉP EBodor Tibor, Bessenyei Ferenc és Lukács Margit, Forrás: http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=754. (Letöltés: 2017.08.18.)

A klérus öltözeténél jelezte: kifejező „az egyházon belüli ellentmondások szövevénye. Szembeszökően más ruhát hord a bencés Castelli, a két dominikánus és a jezsuita”.5 A bíborosok öltözete „első pillantásra mind egyforma, s utóbb kiderül, hogy egyénisége, vagyoni helyzete mindegyiknek más”,6 a különbségeket a vörös szín különböző árnyalatai fejezték ki. Mivel a drámát a Katona József Színházban játszották, amely akkor a Nemzeti kamaraszínházaként is funkcionált, így a színpadi tér méretének lehetőségei szerint alakították a képzőművészek a szereplők elhelyezését, számát.7

 

Gellért Endre: Galilei, 1956.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaA rendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete