Kerekasztal: Gyermektragédia, 2001.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ tizennegyedik munkája két szempontból is fordulópont az első magyarországi TIE-műhely munkájában. A Gyermektragédia szemléleti és formai jegyei egyfelől lezárják azt a saját pozíciójuk re-definiálásához vezető folyamatot, amely a társulatból 1997-ben kiváló Káva Kulturális Műhely alapításával kezdődött, és egzisztenciális körülményeik megváltozásával folytatódott. Másfelől egyértelművé teszi, hogy a komplex színházi nevelési előadások...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Gyermektragédiában zajló drámamunka fókuszában az alábbi kérdés áll: hogyan kerülhették volna el személyes tragédiájukat A tavasz ébredése című Wedekind-darab figurái? Vagyis míg a felnőtt közönség számára készült rendezések az ébredező szexualitás társadalmi viszonyoktól függetlenül aktuális aspektusait emelték ki, addig a Kerekasztal a szülők és gyerekek közötti kommunikáció zavaraira koncentrált, és a felelősség kérdésével foglalkozott. Annak...

A rendezés

A Kerekasztal munkája az ún. Y generáció idősebb, illetve Z generáció fiatalabb tagjainak mindennapjaiban releváns kérdések soraként vitte színre az 1891-ben keletkezett Wedekind-darab alcímét („Eine Kindertragödie”). A színházi jelenetsor A tavasz ébredése mozaikos szerkezetére és a problémafelvetés expresszionista jegyeire koncentrált. Ezért is vált koncepcionális tényezővé a fókuszba emelt problémáknak a fiktív alakok közötti testhelyzetek révén...

Színészi játék

A tizenéveseknek készült és önmagát TIE-előadásként definiáló Gyermektragédia esetében nem lehet a színészi játék megítélésének szempontja A tavasz ébredésének kőszínházi hagyománya és az a kérdés, hogy a kamaszokat játszó színész életkora ellenére mennyire illetve hogyan tud autentikus alakítást nyújtani. Továbbá egyértelmű, hogy a fiktív alakok megtestesítése során (ha nem is mindig egyforma mértékben, de) egyaránt...

Színházi látvány és hangzás

A jelenetsorokban a színházi atmoszférát, a fejtés és a drámamunka során viszont a klub-beszélgetések civil hangulatát megteremtő Gyermektragédia látvány- és hangzásvilága pontosan annyira elvont és stilizált, mint amennyire konkrét és valós. A kétoldalt nézői széksorokkal határolt játékteret hátul lezáró vörös bársonyfüggönyből és az előtte elhelyezett dobfelszerelésből álló színpadkép nem a darab reális helyszíneit reprezentálja, hanem...

Az előadás hatástörténete

A Gyermektragédia egyértelmű és közvetlen hatást gyakorolt a Kerekasztal következő előadására: a Lélekvesztő – nagyon olasz mese színházi jelenetsorainak lendületes ritmusa és ötletgazdagsága láttán a színházi kritika a professzionális színházi előadásokhoz hasonlítja Gianni Rodart „Kétszer volt, hol nem volt” című meseregényén alapuló TIE-előadás első fázisának megcsináltságát. Legalább ennyire fontos, hogy a Kerekasztal előadása fedezte fel...