Bódy Gábor: Hamlet, 1981.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A nyolcvanas évek elejére a másszínházi előadások közege a kőszínházakba tevődik át. Ezek közül az egyik a győri színház, mely Szikora János igazgatása idején (1980-1982) tűrés és tiltás határán egyensúlyozott. Szikora egyfelől darabválasztásaival ment szembe az aczéli kultúrpolitikával, másfelől az akkori magyar neoavantgárd és a demokratikus ellenzék tagjait hívta munkatársként a színházba. Kádár végül személyesen...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Bár az előkészítés szakaszában tervként szerepelt a fordítás modernizálása, az előadás végül Arany János fordítását használta, mivel a teljes újrafordítást az alkotók túl nagy feladatnak találták. Egyetlen jelentősebb húzás a Rajnáld-epizód elhagyása, ami Polonius  alakjának szimplifikációját fokozza. Bódynak határozott értelmezése volt az alapproblematikát illetően; ez az előadáson túl, sőt az előadásnál sokkal inkább az előadást...

A rendezés

A rendezés erős érzékszervi hatásokkal élt, melyek más kulturális regiszterbe tartoztak, mint amit a korabeli közönség Shakespere drámájával asszociált. Az előadásról értekezők a vidámparkra, diszkóra hivatkoztak párhuzamként, de a képekbe akár mesejátékot is beleláthatunk – a Hamlettől viszont súlyos mondanivalót és világképet vártak el. A rendezői koncepció meghatározó eleme Hamlet elszigetelése. A dráma olyan értelmezési...

Színészi játék

Az előadás fölöttébb kritikus eleme a színészek játéka, melyben a tehetségtelenség, kelletlenség és a kőszínházi tradíció megújításának igénye kerül egymás mellé szervetlenül. Cserhalmi színészként már korábbi szerepeiben elszakadt a szövegmondásra épülő játékmódtól, amit ő lefúrt lábú színészetnek nevezett (egy azóta is gyakran használt színházi fogalmat alkotva). Ennek megfelelően energikus, zabolátlan Hamlet figurát jelenít meg, aki...

Színházi látvány és hangzás

A rendezés kritikákban leginkább kárhoztatott eleme a látványelemek és érzékszervi benyomások túltengése, ezen belül kiemelten a térkialakítás és a fények voltak. A díszletet Bódy ekkor már állandó munkatársa és barátja, Bachmann Gábor tervezte. A tér kialakításánál a tévéjátékra is tekintettel voltak; Bódy a főiskolai tévéjátékrendezői ujjgyakorlatok kapcsán kulcsfontosságúnak látta a térszervezés milyenségét. Az előadás tere két...

Az előadás hatástörténete

A színházi előadás rendkívül kedvezőtlen kritikákat kapott, a leginkább kárhozatott elem a vizualitás túltengése és – ami sokak szerint tetézte, súlyosbította ezt – a koncepciótlanság voltak. A nézők azonban – a második nyilvánosság kulturális logikája miatt – a lesújtó vélemények dacára folyamatos teltházat biztosítottak a győri Hamlet-előadásokon. A tévéjáték premierje a színházinál később volt, és...