Kerényi Imre: János király, 1984.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Nemzeti társulatának és repertoárjának kényszerű megújítása idején a János király évadokon átívelő szakmai és közönségsikert biztosított a színház számára. Amikor a Nemzeti reformját üggyé tevő Pozsgay Imre belebukott a kultúrpolitika uralásáért Aczél Györggyel vívott harcba, és 1982-ben, egyik utolsó miniszteri ténykedéseként „megalapította a Katona József Színházat, mint a Nemzetiről levált önálló intézményt, s oda...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Nemzeti Színház előadásában a politikai eszményvesztés egyszerre gúnyosan karikírozott és tragikusan elmélyített drámájaként kelt életre Dürrenmatt történelmi pamfletje. Kerényi Imre rendezése a svájci szerző darabjának azon jellegzetességére helyezte a hangsúlyt, hogy a shakespeare-i előképpel szemben az angol-francia ellentétek helyett „az egy rendszeren (tudniillik a feudalizmuson) belül vívott hatalmi harc” kerül premier plánba. Az átirattal...

A rendezés

Kerényi rendezése „a nemzeti pojácaság csúfondáros rituáléját” mérhetetlen keserűséget artikuláló bukástörténetté mélyítette, játékmódjában egyformán kerülve az egyneműséget és a felszínes eklektikusságot. Több recenzens megállapította, hogy a produkció összetettebb, árnyaltabb, mint Dürrenmatt színműve, és „mint nemrégiben Székely Gábor Menekülés-, Ruszt József Húsvét-, Ascher Tamás Cseresznyéskert-rendezése […], határozott színházi szemléletben megjelenő világkép-értelmezéssel” bír. Kerényi korábbi munkáihoz képest...

Színészi játék

Az előadás a főiskolai bemutatóból átvett négy fiatal és a Nemzeti tagjainak csapatmunkáján alapult, s miközben (immár nem pedagógiai, hanem társulatépítési céllal) összehangolta, láttatni is engedte a játékstílusok változatosságát. Az 1982 utáni évek legnagyobb eredményének Vámos László művészeti vezető „egy nagyon ütőképes, tehetséges és a […] nemzeti színházi elvárásoknak megfelelni tudó fiatal gárda kialakítását” tartotta....

Színházi látvány és hangzás

A múltidéző kosztümök nem annyira, a jelzésértékű díszlet és a hideg fények annál inkább hozzájárultak az előadás erős atmoszférájának megteremtéséhez. Csikós Attila játékterének hátterét pőre deszkaemelvény zárta le lőrésekkel tagolt várfalként, homlokzatán szárnyas ajtóval, két oldalán a „gyilokjáróra” vezető lépcsőkkel. Előtte „sima, jeges tükrözésű porond” terjeszkedett, a rivaldánál a mélybe vezető rámpával, s az üres...

Az előadás hatástörténete

Kerényi János királyának nem a darab későbbi recepciójára, inkább a Nemzetihez a nyolcvanas éveken túl még valamelyest a rákövetkező húsz évben is társítható arculatra, stílusra volt hatása. Bemutatója idején a (Színikritikusok Díja szavazásán három jelölést kapott, öt évadon át mintegy száz előadást megért) produkció szinte tettre váltotta Vámos László művészi hitvallását, miszerint a cél: „vállalni...