A rendezés
Kerényi rendezése „a nemzeti pojácaság csúfondáros rituáléját” mérhetetlen keserűséget artikuláló bukástörténetté mélyítette, játékmódjában egyformán kerülve az egyneműséget és a felszínes eklektikusságot. Több recenzens megállapította, hogy a produkció összetettebb, árnyaltabb, mint Dürrenmatt színműve, és „mint nemrégiben Székely Gábor Menekülés-, Ruszt József Húsvét-, Ascher Tamás Cseresznyéskert-rendezése […], határozott színházi szemléletben megjelenő világkép-értelmezéssel” bír. Kerényi korábbi munkáihoz képest...Színházi látvány és hangzás
A múltidéző kosztümök nem annyira, a jelzésértékű díszlet és a hideg fények annál inkább hozzájárultak az előadás erős atmoszférájának megteremtéséhez. Csikós Attila játékterének hátterét pőre deszkaemelvény zárta le lőrésekkel tagolt várfalként, homlokzatán szárnyas ajtóval, két oldalán a „gyilokjáróra” vezető lépcsőkkel. Előtte „sima, jeges tükrözésű porond” terjeszkedett, a rivaldánál a mélybe vezető rámpával, s az üres...
