Gellért Endre: Jó embert keresünk, 1957.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A dráma hazai ős- és a szocialista Magyarország illetve a Nemzeti Színház történetének első Brecht-bemutatója, amelyet egy évvel a szerző halála után még nem köt gúzsba a modellrendezések másolásának kényszere. Ily módon a színházi szakma elsősorban a bemutató tényével foglalkozik. Üdvözli, hogy az ország első színháza végre megtörte a Brecht művészete iránti „közömbösséget”. Rákényszerül, hogy...

Dramatikus szöveg, dramaturgia:

A Nemes Nagy Ágnes-fordítás jelentőségét ez esetben az adja, hogy Gellért Endre nem „A szecsuani jólélek” címmel rendezi meg a darabot. Vagyis a világot ez esetben nem egy bizton létező vagy megtalálható „jólélek”, hanem egy talán megkereshető és nagyon is megkeresendő „jóember” mentheti meg, amennyiben életben tud maradni egy lakhatatlan világban. A darab játékhagyományát jellemző...

Rendezés

A világ megjavíthatóságának lehetőségét mérlegelő darab, amely az epilógus „Tisztelt közönség, kulcsot te találj!” felszólításával nem a fabula tanító jellegében rögzíti, hanem az olvasóra / nézőre bízza a kérdés megválaszolását, a brechti elmélet mintadarabjaként, az epikus színház „példázataként” kanonizálódott. Gellért Endre rendezése azonban nem a keresztényi értelemben vetten jó/rossz kizáró ellentétét egymásba omlasztó fiktív parabolaként,...

Színészi játék

A történelmi és lélektani realista játékmód hagyományaira épülő Brecht-előadásban a legnagyobb kihívást az a tény jelentette, hogy a Jó embert keresünk „cseppet sem szerepdarab. Hősei néha túlságosan furcsákat mondanak, és különösen viselkednek ahhoz, hogy a színészeknek alkalmuk lenne a tündöklésre. (…) A legtöbb szereplőről csak mint érdekes figuráról, mélyen emberi gondolatok hordozóiról beszélhetünk.” Ily módon...

Színházi látvány és hangzás

Az 1956-ban tanulmányúton Pekingben járó Gellért Endre rendezését a kritikák egyértelműen azért dicsérik, mert (ellentétben a rostocki megoldással) megtartja a kínai környezetet, és „a gyakran festői hatást elérő” díszlet megtervezésének feladatát a szintén hosszabb időt Kínában töltött grafikus-karikatúristának, Toncz Tibornak adja. Vagyis az a jelmez- és maszkhasználatot is jellemző „kínaizálás” nem zavart keltő elidegenítő effektusként...

Az előadás hatástörténete

A Jó embert keresünk az előadások számát tekintve mind a Nemzeti Színház, mind Gellért Endre munkásságának egyik legsikertelenebb munkája, mert az áprilisi Brecht-bemutató ősszel már csak néhány előadást ért meg. Recepcióját akarva akaratlan meghatározta az a tény, hogy a Major Tamás-féle 1962-es Galilei életével egy olyan ciklust öltő kísérlet kezdődött el, amely igazolni tudta, hogy...