Kovács Ildikó: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme, 1975.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Kovács Ildikót a 20. századi romániai és magyarországi bábszínházi szakma színházalapítóként, társulatépítőként, bábszínházi szövegíróként, elméletíróként és kiemelkedő rendezőegyéniségként, a bábjáték „nagyasszonyaként” tartja számon, aki alkotó tevékenységén kívül kiemelten foglalkozik a bábosok állandó szakmai képzésével. Közel hat évtizednyi színházi tevékenysége során létrehozott és kinevelt több állandó társulatot. Előadásaiban a klasszikus bábtechnikák alkalmazásán kívül folyamatosan kísérletezett az...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Csokonai szövege, az Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózat eredetileg diákszínjátszóknak íródott. Több színház műsortervében viszont, így a kolozsvári Állami Bábszínházéban is, Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme címmel jelenik meg. A szöveg elemzésével foglalkozó szakirodalom alapján tudjuk, hogy a kutatók a szöveg nyolc változatát azonosították. Az azonosított szövegváltozatokhoz hűen, az elemzés tárgyát...

A rendezés

A rendező a kortárs bábszínházi törekvéseknek megfelelően a paraván felbontásának elvét alkalmazza forradalmi módon az előadásban. Különös hangsúlyt fektet a színészi játékra, a szöveg adta kontextusok maximális kiaknázására, pantomimelemek alkalmazására, a mozgás és zene pontos koordinálására, valamint a mellékszöveg főszövegbe való átemelésével olyan elidegenítő effektus megteremtését célozza meg, olyan felszabadító erejű színpadi játékot hoz létre,...

Színészi játék

A pontosan felépített, kiegyensúlyozott játékban, a többi színpadi jellel egyensúlyban, a színészi munka minőségére alapozott elsősorban a rendező. Az öregasszonyt alakító férfiszínész, Péter János Karnyónéja biztonsággal táncol a tragikum és a komikum érzékeny határterületén, hangbeli megjelenítése, stilizált mozgása, felnagyított gesztusai, a mozdulatok közötti szünetek is mind bábszerűségét emelik ki és erősítik fel, miközben pontosan az...

Színházi látvány és hangzás

Botár Edit díszletei népi jellegű tárgyak segítségével határolják be és alakítják ki a játékteret. A játéktér és nézőtér a klasszikus dobozszínház szerkezetét mutatja. A nézők a nézőtéren, a játszók pedig a színpad kiemelt terében jelennek meg. Ezt a teret használja a rendező az átváltozás terének. A szereplők emberbábként jelennek meg a játékban. A színészek arca...

Az előadás hatástörténete

Az előadást a bemutatótól számítva Péter János haláláig folyamatosan műsoron tartotta a társulat, közel 100 alkalommal játszották. Az előadás fergeteges sikere és magával ragadó frissessége, játékossága hozzájárult a bábszínházról való gondolkodás megváltoztatásához, más művészetekkel egyenrangú művészetként való kezeléséhez. Az előadásról a Román Televízió bukaresti Magyar Adása felvételt készített Huszár Irma szerkesztésében. Több alkalommal vett részt...