Színházi látvány és hangzás

Botár Edit díszletei népi jellegű tárgyak segítségével határolják be és alakítják ki a játékteret.1 A játéktér és nézőtér a klasszikus dobozszínház szerkezetét mutatja. A nézők a nézőtéren, a játszók pedig a színpad kiemelt terében jelennek meg. Ezt a teret használja a rendező az átváltozás terének. A szereplők emberbábként2 jelennek meg a játékban. A színészek arca erőteljesen kifestett, maszkszerű.

KÉP GPéter János (Karnyóné). Fotó: Csomafáy Ferenc (1975). Kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma KÉP HPéter János (Karnyóné). Fotó: Csomafáy Ferenc (1975). Kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma.

Bábjellegüket kihangsúlyozandó a játékmester először kisméretű kesztyűsbábként mutatja be őket a nézőknek, csak ezután jönnek be az életnagyságú szereplők.

KÉP IPéter János és báb mása (Karnyóné). Fotó: Csomafáy Ferenc (1975). Kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma.

Precízen megkomponált zenei mondatok kíséretében mutatkoznak meg a nézők előtt.3 A mozgás stilizáltsága, a színészi karakterek hangbeli megjelenítése is elidegenítő hatást gyakorol a nézőre, a színészi játék nem utánoz, hanem karikíroz, nem beleél, hanem megidézi és felmutatja, felnagyítja az általánosan vett emberi természet hibáit, gyengeségeit.4 A szövegből adódó nyelvi és helyzetkomikum kibővül azzal, hogy bizonyos tárgyakat, helyzeteket5 a bábszínházi eszközök felnagyítanak. Pl. Tipp Topp nyakában a francia divat majmolását jelző festmény lóg.

Jobbágy Sándor (Lipittlotty), Koblicska Kálmán (Tipp Topp). 1975. A TVR Magyar adásának Archívuma, a kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma, min. 19.00–21.29’

 

A szereplők jelmezei a múlt és jelen közötti kapcsolatot teremtik meg. A hetvenes évek divatjára jellemző trapéznadrág, farmer, foltos ing, a kora XVIII. századi, Csokonai korabeli szereplők jellemének megfelelő jelzésszerű és rájuk jellemző ruhadarabbal kombinálódik. Ezért a jelmez is adott pillanatban hozzájárul a helyzetkomikumok megteremtéséhez és azok kiaknázásához.6 Így jelennek meg a Tündérfi (Sigmond Júlia)

KÉP JTündérfi (Sigmond Júlia) Tündérek (G. Ferencz Éva, Jakab Ildikó, Pillich Erzsébet, B. Laczka Zsuzsa) Tervező: Botár Edit, Fotó: Csomafáy Ferenc, forrás: műsorfüzet, 4.oldal, Kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma.

és a Tündérek (G. Ferencz Éva, Jakab Ildikó, Pillich Erzsébet, B. Laczka Zsuzsa) is, divatos trapéznadrágban, pulóverben, jelzésszerű kiegészítőkkel. Az előadás során felhasznált bábtípusok: az óriásbábként ható emberbáb, továbbá a kesztyűsbáb (hol paraván mögött, hol meg a mozgatót láthatóvá téve mozognak a paravánná átalakuló díszletelemek fölött) és síkbábok, amelyeket olykor hasonlóan, paraván nélkül, a térben szabadon mozgó, elrejtőzött szereplők (Tündérek, Tündérfi) mozgatnak.7 Az utolsó jelenetben a hazatérő Karnyót és Lázárt egy személyben alakító Benedek Dezsőt a többi szereplő a nézők előtt öltözteti át, és levetett jelmezét egy próbababára adja fel, amely a boltos szolgát testesíti meg, amíg a színész a hazatérő Karnyó szerepében van jelen a játék során.

KÉP KBenedek Dezső (Karnyó). Fotó: Csomafáy Ferenc (1975). Kolozsvári Puck Bábszínház Archívuma.

Amikor a dialógusban Lázárra kerül a sor, akkor a mellette álló szereplő a nézők előtt a felöltöztetett próbababát bábként mozgatja. Ezek az eltávolító effektusok, mivel nagyon pontosan indokoltak, nem gyengítik, hanem erősítik az előadás recepcióját.

Kovács Ildikó: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme, 1975.Az előadás színházkulturális kontextusaDramatikus szöveg, dramaturgiaA rendezésSzínészi játékSzínházi látvány és hangzásAz előadás hatástörténete